Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
1672 egyébként az alkotmány 24. §a szerint eljárni, hogy a határozatainkat csak egyszerű többséggel hozza meg az Országgyűlés. A harmadik alkotmányossági kifogás a Házszabálynak való megfelelőség körébe tartozik. Az alkotmány 24. §a megállapítja, hogy az Országgyűlés Házs zabályban határozza meg a működésének rendjét, a belső életét. Ehhez az országgyűlési képviselők nagyon bölcsen, akkor is, amikor új Házszabályt készítettünk, elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a magyar történelmi hagyományoknak megfelelően, ragaszkodjan ak az országgyűlési képviselők ahhoz, hogy a Házszabály országgyűlési határozat legyen. Tettük ezt részben azért, mert több évtizedes, évszázados gyakorlat is azt bizonyította, hogy az Országgyűlés szuverenitása leginkább úgy biztosítható, ha még akár csak egy aláírás erejéig sem rendeljük az Országgyűlés működési rendjét alá a végrehajtó hatalomnak. Én nagyon örülök, hogy az Országgyűlés, mérlegelve akkor a negatívumokat és a pozitívumokat, ami az országgyűlési határozat mellett szólt, úgy döntött, hogy ne m törvényben fogja ezt szabályozni, hanem országgyűlési határozatban, hogy soha senki, különösen nem a végrehajtó hatalom, ne határozhasson meg a belső működésére vonatkozóan szabályokat. Ez a törvényjavaslat, a nemzetbiztonsági törvényjavaslat körülbelül egyharmadában olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyik a Házszabály tárgya kellene hogy legyen. Foglalkozik a bizottság felállásával, a bizottsági tagok kiválasztásával, a bizottság működésével, mikor, hogyan kellene zárt ülés tartását elrendelni, érinti a N emzetbiztonsági Bizottságot. Ugyanakkor nem mutatható ki összefüggés, hogy milyen beszélő viszonyban van a Házszabály egyéb rendelkezéseivel. Hadd mondjak egy példát, a vizsgálóbizottsággal. A vizsgálóbizottságnál sem ismer a Házszabály kivételt, hogy mi a z, amire nem szabad vizsgálóbizottságot fölállítani, és ha föláll egy vizsgálóbizottság, akkor milyen beszélő viszonyban lesz adott esetben a Nemzetbiztonsági Bizottsággal. Ezek a kifogásaink azért fontosak, mert hogyha ebben a törvényben olyan rendelkezés ek születnek, amelyek egyáltalán nem illeszthetők bele a magyar Házszabály rendelkezéseibe, sőt szakaszaiban vele ellentétes dolgokat tartalmaz, ennek a feloldására egyetlenegy megoldás van, hogyha a Házszabályt módosítjuk előbb. De legalább úgy, hogy párh uzamosan csináljuk a kettőt. A Magyar Demokrata Fórum azonban nem tudja elfogadni azt, hogy születik egy törvényjavaslat, és ez a törvényjavaslat fogja megmondani a Magyar Országgyűlés képviselőinek, hogy hogy járjanak el a Ház működése, a bizottsági eljár ás és a tagság és egyéb kérdésben, amiben egyébként megítélésünk szerint csak a Házszabályban lehetne megtalálni a szükséges helyet. Hogy ezt követően maga a nemzetbiztonsági törvényjavaslat ne legyen szálkás, könnyen értelmezhető legyen, átveszünk innen n éhány olyan szakaszt, azt megengedhetőnek tartjuk, mert ez gyakorlat a jogalkotásban, de hogy a törvényjavaslat pótoljon olyan rendelkezéseket, amiket csak a Házszabályra lehetne alkalmazni, ezt a Magyar Demokrata Fórum nem tudja támogatni. Az alkotmányoss ág végén egy új területre kívánok áttérni, ez pedig a jogszabálynak a jogszabályszerkesztési hiányossága. Mondhatom nyugodtan, hogy ez a javaslat egy kodifikációs torzszülött. Ez nemcsak technikai problémát jelent, hanem érdemben is, és az érdemi rendelke zésekben is nagyon lerontja a jogszabályt. Az Alapelvek fejezet - és itt csak példálózva szeretnék elmondani néhány olyan példát, ami nagyonnagyon súlyos és kirívó - a 25. §tól a 30. §ig tart. Ezen öt szakaszban elsősorban a működési rendszabályok talál hatók alapelvek helyett. Így az állampolgárok védelme érdekében, sőt a politikamentesség védelme érdekében egyetlenegy alapelvet a törvényjavaslat nem deklarál. Alapelvi fejezeten kívül szétszórva néhány helyen találhatók ilyen fontos alapelvek, de ez bizo nyítja azt, például a 38. § vagy az 52. §, hogy ha már egy fejezetben találunk olyan címet, hogy Alapelvek, akkor ott kellene összegezni ezeket az alapelveket. (16.20) Hiányosak az értelmezési rendelkezések, és ezek megint olyan kérdések, amelyek nem szerk ezeti kérdések, hanem az egész törvényjavaslat értelmét csorbítják. Olyan fogalmakat használ, amit nem magyaráz meg. Például azt, hogy mi a csapda - mert ugye csapdát állíthat a nemzetbiztonság. De mi
