Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
1673 a csapda? Fizikai, lelki? De legalább valami megközelít ő fogalmát kellene adni ennek az egyébként állampolgárokat érintő intézkedésnek! Csak a védelemre visszatérve: többször kifogásoltuk azt - a hatpártin is már és a bizottsági ülésen is , hogy a törvényjavaslat nem fogalmazza meg, mit jelent a védelem; ugya nis csak a védelem célját írja le a törvény, és kikerüli a fogalmat. Ez egy olyan érdekes problémát vet föl, hogy a törvényjavaslat két csoportra bontja a fontos személyeket: az egyik csoportba tartoznak azok, akik védelem alatt állnak; a másik csoportba p edig azok, akik nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnak mint fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek. A védelem alá eső tisztségek közé a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, alelnökei: tizenkét közjogi méltóság tartozik. É s ebből a törvényjavaslat teljesen önkényesen kiemel három kört: a miniszterek körét, a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak körét és az engedélyező bírák körét, ahol is kimondja, hogy ezeknél a személyeknél bizony előzetesen vizsgálni kell azt, hogy megfe lelneke a nemzetbiztonság jogszerű működéséhez szükséges feltételeknek. Mi ugyanis elfogadjuk azt, hogy ezekhez a pozíciókhoz igen fontos érdeke fűződik mindenkinek, az egész magyar társadalomnak, hogy ne lehessen olyan személyeket kinevezni, akiknek szem élye esetleg kockázatot jelent a magyar állam vagy pedig a nemzetbiztonság jogszerű működéséhez - ahogy a törvényjavaslat fogalmaz. De szeretném megkérdezni, hogy a védelem alá eső tisztségek közül a többi közjogi méltóság miért nem esik át ugyanazon a nem zetbiztonsági szűrőn és vizsgálaton, mint amilyen indokkal - és itt megint csak azt mondom, hogy a javaslat szerinti indokolással - ez a három kör alá esik a nemzetbiztonsági vizsgálatnak. Nem hinném, hogy egy orwelli világ köszön vissza ebből a megfogalma zásból, de félek attól, hogy ha a felsorolt közjogi méltóságokat végignézem, ők bizony fontos és nagyon bizalmas munkakört töltenek be, hiszen ők a legfőbb titokgazdák a nemzetbiztonság ügyében. Ezért mi méltán várnánk el azt, hogy egyenlő elbírálás alapjá n mind a két körre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. De folytatnám tovább a jogszabályszerkesztéssel kapcsolatban felmerült problémáinkat. A titkos információgyűjtés során például a külső engedélyhez nem kötött tevékenységeknek, eljárásnak egyáltalán ni ncsenek szabályai. Amíg részletesen szabályozza a törvényjavaslat a külső engedélyhez kötött tevékenységnél, hogy ki milyen formában járhat el, egyetlenegy eljárási szabályt nem tartalmaz arra, ha külső engedélyhez nem kötött egy eljárás; adott esetben ki, milyen feltételekkel, mennyi időre engedélyezheti ezeknek a titkosszolgálati eszközöknek az alkalmazását. A 43. § (3) bekezdése a nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése kapcsán rögzíti, hogy korlátokat határozhatnak meg - de hogy kik, milyen eljárás ker etében, ez szintén nem derül ki a javaslatból. De talán a végére értem én is, mint ahogy a törvényjavaslat végén található a zárórendelkezés. A zárórendelkezések közé véletlenül egy szakaszba bekerül egy olyan érdemi rendelkezés, amely végül is a titkosszo lgálatban dolgozók pótlékáról szól. Ezt a fajta jogszabályszerkesztést tehát, ami megnyilvánul ebben a törvényjavaslatban, egyszerűen megdöbbentőnek tartottuk. Kifogásoltuk többször már, nemcsak e törvény kapcsán, hanem egyéb eljárásokban is, hogy a jogalk otási törvény alapján az igazságügyminiszternek és az Igazságügyi Minisztériumnak részt kell vennie a törvények megalkotásában. Nem hagyható, hogy a szaktárca a saját szakigényeinek megfelelően egy törvényjavaslatot alárendeljen olyan elveknek, amelyek üt köznek a jogszabályszerkesztés minimális technikai elveivel! Végezetül és befejezésül azt szeretném elmondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum nagyon fontosnak tartotta - az első alkalommal is és most is , hogy ezt a törvényjavaslatot általános vitára kell bocsátani; azonban már az előzetes eljárásban is elmondtuk, hogy komoly aggályaink vannak az alkotmányt és a Házszabályt illetően. Én azt szeretném kérni a kormánytól, hogy még az általános vitában pótolja ezeket a hiányosságokat, tegyen javaslatot a kormá nyzó párti képviselőkön keresztül,
