Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz
1614 időszakban, hisze n megrögzött gyakorlatokon, bevett formákon és megszokásokon kell változtatni annak érdekében, hogy az európai normáknak megfelelő legyen a magyar börtönügy. Magáról a büntetésvégrehajtási szervezetről szóló törvényről mind a miniszter úr, mind pedig a ko rmánypárti vezérszónok elmondta a pozitívumokat, amelyeket én is sorolhatnék, de azt hiszem, nem ez az ellenzék elsődleges kötelessége. Miután ők a pozitívumokat mondták el, én elmondom azokat a kifogásokat, amelyek ezzel szemben támaszthatók, ugyanakkor n em szeretném, ha olyan kép alakulna ki, hogy ezek a kifogások esetleg hangsúlyosabbak. Azon a tényen túl, hogy ez a törvény egyáltalán van, és bizonyos értelemben garanciális szabályokat vezet be, rendet teremt bizonyos hatáskörök között, ugyanakkor nem mi ndenben felel meg annak az igénynek, amit a FideszMagyar Polgári Párt egy ilyen törvénnyel szemben támaszt. Az egyik ilyen probléma már magával a címmel van. A törvényjavaslat igazából a büntetésvégrehajtási szervezetről szól, legalábbis ez a címe, ugyan akkor ennek a törvénynek jelentős része a kényszerítő eszközökkel foglalkozik. A kényszerítő eszközök nem szükségképpen és nem szervesen kapcsolódnak a büntetésvégrehajtási szervezetbe, bár nyilvánvaló, hogy valamifajta összefüggés van a kettő között, de talán valamilyen szinten ezt a kérdést a címben is lehetett volna jelezni. Ez is egy probléma. A másik probléma igazából fogalmazási és dogmatikai kérdés - amelyre a későbbiekben majd néhány idézetet is szeretnék hozni , amely nem egy túlzottan rendszerez ett jogalkotási darabról tanúskodik. A törvényben nagyon sokféle definíció található, ezek egymással nincsenek minden tekintetben összefüggésben; számos ilyen fogalmazási jellegű probléma van a dologgal kapcsolatban. Ha erősen és ellenzéki retorikával szer etnék fogalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy összehányt szénakazal a dolog, de a valóság valóban nem áll ettől nagyon messze. A tartalmi kérdések között megemlítendő, hogy hiányzik a pártfogó felügyelet integrálása a büntetésvégrehajtá si szervezetben, annak ellenére, hogy a büntetésvégrehajtásban a pártfogó felügyelet fontos szerepet kellene hogy betöltsön, fontos szerepet játszhat. A külföldi példák is azt mutatják, hogy a pártfogó felügyeletet - Dániában, Franciaországban, Svédország ban is - szorosan integrálják a büntetésvégrehajtási szervezetekben. Ezzel van összefüggésben az is, hogy maga a büntetésvégrehajtási rendszer túlzottan centralizált. Nem biztos, hogy ez a fajta centralizáció, az ilyen fajta aláfölérendeltség szigorú me gszabása a hatékonyságot segíti elő. Azt hiszem, itt az Európai Unióban újabban, a nyolcvanas évek elejétől jelentkező irányokban kellett volna mozogni, és ezt a fajta centralizációt valamilyen mértékben oldani kellett volna. A másik - szintén tartalmi jel legű - kérdés összefügg az ezzel a hierarchiával kapcsolatos üggyel. Például Hollandiában vagy más európai országokban a hierarchiához kapcsolódik egy, minden szinten megjelenő tanácsadó testület. Ezek a tanácsadó testületek tulajdonképpen azt szolgálják, hogy a civil szféra, a szakértők egyfajta külső, nem érdekelt testülete is valamilyen módon megjelenjen, amely lazíthat azon a belső renden - természetesen pozitívan, és az emberi jogok értelmében , amely a társadalomnak valamilyen módon való felügyeletét jelentheti ebben a kérdésben. (10.40) Tehát azt hiszem, ezek a tanácsadó testületek a társadalomra tekintettel szélesebb aspektusból, szakértelmüknél fogva jelentősebb rálátással bírnak a büntetésvégrehajtás ügyeire, ebből következően nem ártott volna eg y ilyen szervezet integrálása. Ebben az esetben ez a nagyon erőteljes katonai rend - amelynek természetesen megvan a maga logikája - nem kizárólagos lett volna, hanem egy más szempont is megjelent volna. Szintén a hierarchiához kapcsolódik, hogy véleményem és a Fideszfrakció véleménye szerint hiányzik a külső és a belső ellenőrzés hierarchián túli eszköze. Ennek lehetett volna az egyik módja maguknak a tanácsadó testületeknek beépítése ebbe a rendbe.
