Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz
1613 vagy annak, akivel a házasságot akarja kötni, erre irányuló kérelmet kell a parancsnok számára beterjeszteni. A nem mindenre kiterjedő, már fentebb elmondott céloknak megfelelő büntetésvégrehajtási szervezet felállítása pontosan emiatt igen alapos vizsgálatot igényel. A törvénytervezet megszövegezése nem minden vonatkozásban elégíti ki a szükséges igényeket, ezért a Független Kisgazdapárt módosító indítványokat terjeszt elő a törvénytervezet javítása érdekében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szép en. Megadom a szót dr. Szájer Józsefnek, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. (A jegyzői széket dr. Kiss Róbert és dr. Kávássy Sándor foglalja el.) DR. SZÁJER JÓZSEF , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Há z! A FideszMagyar Polgári Párt véleménye szerint Magyarországon, a Magyar Köztársaságban a jogállam kiépítése a különböző területeken nem ugyanolyan sebességgel folyt és folyik az elmúlt időszakban. Ezért is üdvözlendő, hogy az egyik elmaradás, a büntetésvégrehajtás területén az Országgyűlés egy fontos törvényt tárgyalhat, nevezetesen a büntetésvégrehajtási szervezetekről szóló törvényjavaslatot. Ahogy említettem, a jogállam kiépülése különböző ütemű volt. Vannak olyan területek - például az Alkotmánybír óság, a hatalmi ágak elválasztása, az Országgyűlés vagy a kormány pozícióinak a biztosítása területén azok a szabályok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valóban jogállamnak nevezhessük az országot , ahol ezek kiépültek, és gyakorlatilag a szabadon választo tt parlament első kötelezettségei közé tartoztak. Vannak azonban olyan területek, ahol - legalábbis abból kiindulva, hogy ezek a rendszerek valamilyen szinten mégiscsak működtek, és talán nem kell olyan mértékben odafigyelni rájuk - elmaradás tapasztalható . Ez összefüggésben volt magának a rendszerváltásnak, a rendszerváltozásnak a lendületével és a logikájával is, azzal is, hogy elsősorban értelmiségi csoportok fogalmazták meg ennek a rendszerváltozásnak az alapvető ideológiáját. Mivel az előző rendszer, a puha diktatúra a politikai vélemények elnyomásának - legalábbis a domináns és hangadó csoportokkal szembeni elnyomásának - fő technikájául nem a börtönt használta, ennek következtében az az indulat, amely például 1956ban vagy 1848ban az akkori rendszerv áltozásra, az akkori eseményekre, reformokra figyelő értelmiségiek, politikai vezetők figyelmét a börtönügyre terelte, a Magyar Köztársaságban kisebb volt, nem volt olyan mértékű nyomás ezzel kapcsolatban. Ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy ugyan jel entős és jóindulatú lépések történtek a börtönügy területén az elmúlt években is, ugyanakkor nem kielégítő jelenleg a magyarországi börtönök állapota. Egy nemzetközi jelentés nemrégiben - hogy úgy mondjam - eléggé elmarasztaló véleményt tett közzé a magyar börtönökkel kapcsolatban. Itt elsősorban az emberi jogok érvényesülésének bizonyos gyakorlatával, valamint a börtönkörülményekkel kapcsolatban voltak kifogások. Természetesen ugyanakkor azt gondolom, hogy - mivel minden jogállamiságba való átmenet demokra tikus mozgalom - erre az ügyre is figyelni kell. A börtönök ügye bizonyos értelemben igenis politikai kérdés, még akkor is, ha ott a társadalomnak azok az alanyai, azok a személyei vannak, akik egyébként nem élveznek valamifajta közmegbecsülést, ugyanakkor ezek is emberek, ezek jogait is valamilyen szinten biztosítani kell. Ezért üdvözlendő, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása megkezdődött, és tulajdonképpen ennek a figyelemnek a fokozódása mindenképpen szükséges az elkövetkezendő
