Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1607 különleges adatokról van szó, amelyek nyilvántartását még fokozottabb figyelemmel és körültekintéssel kell a büntetésvégrehajtási szerveknek kezelni. Tisztelt Ház! Ennyiben kívántam a törvényjavaslat leglényegesebb pontjait önök előtt és a közvélemény előtt ismertetni. Remélem és bízom abban, hogy önök módosító indítványaikkal mindent megtesznek azért, hogy a törvényjavaslat a későbbi törvényi formájában még pontosabb, még precízebb szabályozást jelentsen, hiszen egy nagyon fontos szervezetről van szó, amely szerves részét képezi az igazságszolgáltatásnak, ugyanakkor nagyon fontos közrendvédelmi funkciót is ellát. Mindez megérdemli az Országgyűlés fokozottabb figyelmét. Kérem alkotó közreműködésüket, segítőkészségüket, és egyben kérem a Házat, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. K öszönöm, elnök asszony. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Donáth Lászlónak, az emberi jogi bizottság előadójának a bizottsági vélemény ismertetésére. DONÁTH LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony, rögvest kapcsolódva miniszter úr szavához egy költői mondattal. Weöres Sándor írja valahol Magyarországról: "A változás itt csak alaki, mindig kell a börtönbe valaki." Úgy tűnik, hogy ez is alátámasztja a foglyokkal , fogva tartóikkal, egyáltalán a börtön intézményével való törődést. Éppen ezért az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság '95. október 4én megtárgyalta a T/1376. számú, a büntetésvégrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslatot, különösen anna k III., IV., V. fejezetét, melyek a bizottság illetékességébe különösen is beletartoznak. (10.00) Két tényre hívnám föl ennek kapcsán a figyelmet. Az egyik: ez a törvényjavaslat részben az 1963. évi 24. tvr. hiányosságait, valamint az 1979. évi 11. tvr. a jogállamiság követelményeinek meg nem felelő szabályozását hivatott orvosolni, bár nem elhanyagolható tény, hogy már 1840ben, Deák Ferenc elnökletével, az Országgyűlés maga elé tűzte a hazai börtönviszonyok rendbetételét, humánus szabályozását. Másrészt, ahogy miniszter úr is említette, a büntetés végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslat két ágon és vonulaton is illeszkedik az évek óta folyó törvényalkotásba. Ezt én most nem ismételném meg. A bizottság részben arra volt kíváncsi - különösen a bizott ság elnöke , hogy mennyiben illeszkedik az európai törvényalkotáshoz, mennyiben tartja tiszteletben azokat a normákat, illetve mi várható e törvényalkotás után. Másokat az izgatott, hogy ez a bizonyos IV. fejezet, amely a fegyverhasználatról, pontosabban ezeknek az eszközöknek az igénybevételéről, garanciákról szól, beleilleszkedike az intézményről szóló javaslatba. Minden kérdésünket érdemben megválaszolta az államtitkárhelyettes úr, illetve tanácsadói, éppen ezért végezetül a bizottság egyhangúlag álta lános vitára alkalmasnak minősítette ezt a törvényjavaslatot. Még csak annyit említenék meg, hogy a vitában többször kérdés hangzott el - és talán ez nem kizárólag az emberi jogi bizottság tagjaira jellemző , hogy milyen a statisztika, hány börtön, hány f ogoly, milyen jellegű foglyok vannak ma a börtönökben. Én úgy gondolom, hogy mind a mellett, hogy ezt a törvényt és az ehhez kapcsolódó egyéb törvényeket meg kell alkotni, rendkívül fontos, hogy a képviselők, az Országgyűlés figyelméből ne kerüljön ki a tá rsadalom peremére sodródottak és a velük foglalkozók sorsa, helyzete, hogy ne kivételes legyen, amikor a figyelem előterébe kerülnek. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
