Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
1587 Végezetül aggályosnak tartjuk a repülőterek elidegenítési szabályainak túlzottan általános szintű megfogalmazását, valamint a kiemelt helyzetű, straté giai fontosságánál fogva az állam tulajdonában maradó Ferihegyi nemzetközi repülőtérre vonatkozó koncessziós szerződés szerződési szabályait. Véleményünk szerint a koncessziós szerződési feltételek speciális meghatározásában - a versenytisztaság szabályain ak tiszteletben tartása mellett is - érvényesíteni lehetne és kellene a nemzeti érdekvédelem teljesebb megvalósítását. Tisztelt Ház! Az elmondottak tükrében a FideszMagyar Polgári Párt parlamenti frakciója reméli, hogy a fenti szempontok alapján módosítot t törvényjavaslatot fogja elfogadni a tisztelt Ház. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Tamássy István úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője. Szólásra készül Lippai Lajos, Magyar Szocialista Pár t. Megadom a szót Tamássy István úrnak. TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A légi közlekedésről szóló törvény vitájához bevezetőül, stílszerűen talán egy repülőgép bemutatása illenék, vagy annak a hősi, heroikus küzdelem nek a méltatása, amelyet az ember vívott azért, hogy meghódítsa a levegőt. Most egy könyvre szeretnék hivatkozni, amely ugyan nem tartozik a szépirodalom remekei közé, de úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim döntő többsége olvasta Arthur Hailey Airport cí mű nagyszerű művét. Aki olvasta, ismeri a légi közlekedés úgyszólván minden gondját, baját és szépségeit. Ez a könyv - bár ez nem a reklám helye - pontos képet nyújt a repülésben részt vevő szinte minden szakma szerepéről, munkájáról, technikai problémákró l, az időjárás és sajnos a légi kalózkodás elleni harcról és magáról a repülőtérről is. (21.10) A cselekménynek van egy számomra most, e helyzetben fontossá váló mellékszála. Egy tiltakozási akció menetének leírása, amelyet a repülőtér környezetében élő po lgárok indítanak az életüket megkeserítő, sőt tönkretevő zaj, illetve annak okozói ellen. Ettől a ponttól talán érthetővé válik, hogy miért citáltam a tisztelt Ház elé egy kalandregényt. Igen - a légi közlekedésről szóló törvényjavaslatot a környezetvédele m, a településrendezés szempontjából kívánom vizsgálni. Mielőtt ezt tenném azonban, sietek kijelenteni: a légi közlekedésről szóló törvény megalkotásának szükségességével teljes mértékben egyetértek. Egyetértek az új szabályozás legfontosabb alapelveivel, amelyek a következők: a magyar légtér szuverenitásának és a légi közlekedés szabadságának kinyilvánítása; a szabályozás beillesztése az európai jogrendbe; a légi közlekedésnek és az egyéb repüléssel kapcsolatos tevékenységnek a magyar és a nemzetközi közle kedési, gazdasági rendszerbe való integrálása; az országos repülőtéri hálózat alapelemeit képező repülőterek működési feltételeinek megalapozása, a vállalkozások számára vonzóvá tétele; a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a felelősségbiztosítás előírása a járművekre; és végül, de nem utolsósorban a környezetvédelem követelményeinek messzemenő figyelembevétele. Visszatérve a környezetvédelemre: igaza vane az említett regény azon szereplőinek, akik tiltakoznak a repülőtér működése ellen? A maguk szempontjá ból - véleményem szerint - természetesen. Ugyanakkor igazuk van azoknak is, akik nap mint nap erejüket megfeszítve dolgoznak a földön és a levegőben a légi közlekedés zavartalanságáért. Hogyan alakulhatott ki ez az ellentmondásos helyzet? A könyvbéli csele kmény szerint valamikor valahol a pusztában épült meg a repülőtér, és akkor senkit sem zavart. Ám az idők során, a törvényi rendelkezések hiányosságainak, hatósági vagy emberi figyelmetlenségnek és a gátlástalan telekspekulánsok ügyködésének köszönhetően a lakott terület mindinkább megközelítette, majd
