Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1586 átvennünk, amelynek értelmében már a légi járművek lajstromozásakor, valamint az üzembentartási és egyéb engedélyek elbírálásakor is fokozottan szem előtt tartják az állam érdekeit. Példaként említem, hogy más országok légügyi szabályozása a nemzeti érdeket többek között oly módon is védi, hogy a külföldi jogi személyiségű vállalkozók esetében - a verseny szabadságának általánosan elfogadott elvétől függetlenül - a működési engedélyek kiadási feltételei között s zerepel a többségi hazai érdekeltség előírása. Továbbá a lajstrombavétel többletfeltételeként írják elő a légügyi törvényben meghatározott összegű, illetve mértékű biztosíték adását. Ezen piacvédelmi eszközök alkalmazásának nem titkolt szándéka, hogy a haz ai vállalkozásoknak nagyobb teret adjon a külföldi befektetőkkel szemben. Ilyen vagy hasonló jellegű előírással a jelen törvényjavaslatban nem találkozunk, pedig a repülés teljes liberalizálásának megvalósítása révén, az ilyen jellegű gazdasági társaságok elterjedésével együtt Magyarországon - ha nem is azonnal, de a közeljövőben - várható a külföldi vállalkozások rohamos elszaporodása. Jelentős kívánnivalót hagy maga után az elkészült törvényjavaslat abban a tekintetben is, hogy a repülőterek építése, léte sítése és működtetése terén nem rendezi megnyugtatóan a települési önkormányzatok jogkörét. Szükségesnek látjuk alkotmányossági szempontból is az észrevételtételi, illetve az egyetértési jog terén az illetékes települési önkormányzatok körét tágítani az é pítéssel és működéssel érintett önkormányzatok körével. Különösen fontosnak tartjuk az önkormányzatok jogainak tiszteletben tartását, amely elsősorban a zajártalmak elleni tiltakozásban és a zajterhelés elleni védekezésben kaphat szerepet. Ezzel összefüggé sben törvényi szinten kellene előírni a mindenkori repülőtértulajdonos részére a zajvédelmi kötelezettséget, beleértve a zaj méréséhez szükséges készülékek fölállítását és üzemeltetését, ahogyan ezt más nyugateurópai országok légügyi szabályozása is rend ezi. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyébként nemcsak a zajártalom és a környezetvédelem kérdéskörét illetően meglehetősen hiányos, hanem a természet- és településvédelem területén is, valamint a közrendre és a repülőterekre vonatkozó alapvető közbizton sági előírásokat és általában a közérdek deklarációját sem tartalmazza. Jelen javaslat a polgári érdekek kifejezett hangsúlyozása mellett bizonyos kérdésekben még mindig túlságosan is meghatározó szerepet biztosít a Honvédelmi Minisztériumnak. Az Európai U nió egyes országaiban a légtérben zajló közlekedéssel és az azzal összefüggő tevékenységeknek az engedélyezése, valamint a légi közlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyok alapvetően a közlekedési miniszter hatásköré be tartoznak, a honvédelmi minisztert pedig csupán a légi felvételek készítésével kapcsolatos egyetértési jog illeti meg. Ebben a törvényjavaslatban viszont a polgári légi forgalmi irányítás és koordinálás, valamint a légi forgalmi tájékoztatás, a navigáci ós és távközlési, valamint a repülésrendészeti feladatok ellátása terén a honvédelmi miniszter széles körű jogosítványokat kapott. Ugyan a szabályozás jellege Magyarországon mindig is nagyobbrészt biztosította a katonai túlsúlyt - mivel a polgári repülést már az első világháború óta katonák irányították, és nyílt vagy teljes befolyásuk a mai napig igen erőteljesen hat rá - mégis úgy gondoljuk, hogy a meghatározott hatáskörök így javasolt telepítése megfontolandó. Nem eléggé pontos és körülhatárolt a törvény javaslat a felelősség szabályozásának tekintetében. Így például nem szerepel a javaslatban a harmadik félnek okozott kárért való felelősségnek a nyugateurópai normáknak megfelelő rendezése sem. A felelősség kérdéskörének alapos, törvényi szintű szabályozá sa azért is szükséges, mert a nemzetközi gyakorlatban itt a viszonosság elve érvényesül; azaz nem bocsátanak ki működési engedélyt az olyan, az adott országban székhellyel nem rendelkező, légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozást végző vállalkoz ó számára, aki nem mutatta be a harmadik félnek okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítását.
