Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
1543 cselekvését határozottan befolyásoló törvényt alkossone meg a parlament, vagy csupán csak valami fajta tényleges kormán yzati kötelezettség nélküli országgyűlési határozati javaslatról legyen szó. Hozzáteszem - s természetesen azt is lehet mondani, hogy ez sem tartozik a parlament nyilvánossága elé , a Fidesz frakción belül a frakció egy jelentős része már nem tá mogatta ezt a kompromisszumos javaslatot, éppen azért, mert az eredeti politikai és szakmai álláspont szinte valamennyi lényegi elemét fel kellett adni ennek a kompromisszumnak a megkötése érdekében, ugyanakkor a frakció többsége mégis úgy gondolta, hogy a z ügy fontossága érdekében ez a kompromisszum is támogatható és támogatandó. A vitában elhangzott kérdésekkel kapcsolatban másodsorban külpolitikai vonatkozó kérdésekről hadd szóljak néhány szót, hisz az előterjesztésemben is említettem, hogy ennek az orsz ággyűlési határozati javaslatnak, túl környezetvédelmi tartalmán, nagyon fontos külpolitikai vonatkozásai is vannak, hisz akarjuk, nem akarjuk, valamilyen módon nézeteltérést, méghozzá diplomáciai, külpolitikai nézeteltérést jelent ez a kérdés Szlovákia és Magyarország között. Itt elsősorban SzentIványi István két, illetve Bauer Tamás egy hozzászólására kell reagálnom. Mindenekelőtt annyit hadd mondjak, hogy szemben Bauer Tamás állításával, a környezetvédelmi ügyek nem nacionális, hanem transznacionális pr oblémák. Az, aki különösen Csernobil után ennek az ellenkezőjét állítja, véleményem szerint nem tudja, hogy mit beszél. Nem véletlen, hogy a franciák kísérleti atomrobbantása ellen valamennyi, az atomrobbantás területe által érintett környező ország tiltak ozott. Én nem hiszem, hogy ÚjZéland kormánya azzal a reális előfeltételezéssel tiltakozott minden nemzetközi csatornán, hogy leállíthatja ezeket a kísérleti atomrobbantásokat, ugyanakkor kötelességének érezte - nagyon helyesen , hogy ebben a fontos körny ezetvédelmi kérdésben felemelje a szavát. Ugyancsak emlékezhetünk, hogy például a Shell olajcég környezetkárosítás lehetőségét magában rejlő döntésével szemben szinte valamennyi Európa Uniós ország felemelte a szavát, és akkor végül is ez a tiltakozás a Sh ellt más megfontolásra késztette. (17.40) Hadd emlékeztessek arra, hogy milyen határozottan tiltakozott DélKorea kormánya az ellen, hogy ÉszakKorea egy olyan hatalmas vízierőművet kívánt építeni, amely vízierőmű völgyzáró gátjának esetleges meghibásodása esetén DélKorea jelentős területét öntötte volna el. Több millió délkoreai polgár biztonságát veszélyeztette ez az északkoreai terv. Nem hiszem, hogy DélKorea kormánya abban bízott volna, hogy ÉszakKoreában - a diktatúra körülményeit ismerve - jelent ős népmozgalom bontakozik ki a völgyzáró gát megépítése ellen. Bauer Tamás pedig épp azt fejtegette, hogy azt kell megvárnunk, amíg Szlovákiában jelentős népmozgalom indul el a mohi atomerőmű befejezése ellen, hisz ezt a szlovák kormány szlovák költségveté si pénzből kívánja befejezni, így egy szomszédos ország környezetvédelmi vagy biztonsági kérdésekre hivatkozva nem fejthet ki tiltakozást, nem gyakorolhat nyomást Szlovákiára. Ezzel szemben például ez a koreai példa egészen mást mutat. Úgy ítélem meg, ugya ncsak rendkívül rövidlátó magatartás az, ami Bauer Tamás nem egy parlamenti hozzászólásából visszaköszön, amikor olcsó hatalmi, belpolitikai megfontolásokból, az előző kormány külpolitikáját pocskondiázva, kizárólag azzal szemben kívánja megfogalmazni a mo stani kormány külpolitikai elképzeléseit. Az ilyen magatartást tanúsítók nagyon tévednek, ha azt gondolják, hogy ezzel segítik saját kormányuk munkáját, saját kormányuk tevékenységét. Épp ellenkezőleg! Nehezen felmérhető, hogy ezek a kinyilatkoztatások men nyit ártanak a kormány külpolitikai tevékenységének, nem beszélve Magyarország nemzetközi megítéléséről. Befejezésképpen harmadrészt egy nagyon fontos, apróságnak tűnő kérdésről hadd szóljak. Elnézést kérek előre is, hogy néhány dátummal untatom képviselőt ársaimat. Ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az általános vitája a parlamentben 1995. szeptember 26án kezdődött meg és október 2án záródott le. Így tehát a parlament Házszabálya szerint október 2áig bármelyik képviselőnek módosító indítvány b enyújtására volt lehetősége. A részletes vitára a parlamentben
