Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
1542 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mohi atomerőmű épülé se miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat módosító indítványairól történő szavazást megelőzően engedjék meg, hogy a lehetőségekhez képest röviden három pontban reagáljak a vitában elhangzott kérdésekre. Minden ekelőtt arról szeretnék néhány szót szólni, hogy a vitára figyelők számára azt hiszem, egyértelmű, de akik esetleg nem tudták figyelemmel kísérni a vitát, azok számára most el szeretném mondani, hogy a FideszMagyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsop ortja által benyújtott eredeti országgyűlési határozati javaslathoz képest a parlament környezetvédelmi bizottságában az előterjesztő, illetve a környezetvédelmi bizottság között létrejött egy olyan kompromisszum, aminek az eredményeképpen egy, az előterje sztő által is támogatott kompromisszumos bizottsági módosító indítványt nyújtott be a parlament környezetvédelmi bizottsága. A környezetvédelmi bizottság ezt a módosító indítványt később - ugyancsak az előterjesztővel egyetértésben - pontosította. Én azt h iszem, hogy ez a kompromisszumos módosító indítvány mindenféleképpen módot és lehetőséget ad arra, hogy néhány gondolatot elmondjunk vagy elmondjak arról, hogy milyen megállapodás, milyen megegyezés lehetséges az esetek nagy többségében a mai kormánypártok kal egy parlamenti kérdésben, egy konkrét indítványban. Akik elolvasták az eredeti országgyűlési határozati javaslatot, azok számára világossá vált, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat arról szól, hogy a kormány ebben a nagyon fontos, a magyar pol gárok millióit, azok biztonságát érintő kérdésben a hosszú tétlenkedés után végre határozottan cselekedjen, emelje fel a szavát a kétoldalú és több oldalú nemzetközi kapcsolatokban, lehetőleg tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön üzembehelye zésre a Mohinál épülő atomerőmű, amennyiben azonban ez nem sikerül, akkor lehetőleg tegyen meg mindent azért, hogy olyan kétoldalú nemzetközi szerződés köttessék Szlovákia és Magyarország között, amelyik az esetleges balesetek következtében szükségessé vál ó kártérítésnél a kártérítési felelősség korlátlan módját rögzíti, másfelől pedig tegyen meg mindent az üzembehelyezés esetén arra, hogy minél magasabb fokú biztonsági berendezésekkel üzemeljen ez az atomerőmű. A kompromisszumos javaslat gyakorlatilag az e redeti indítvány valamennyi lényegi elemét nélkülözi. Ez egy olyan neutrális, felpuhított módosító indítvány, amelyik a kormány határozott cselekvésre való felhívásával szemben a lehető legpuhább formában csupán csak egy tájékoztatást kér a Magyar Köztársa ság kormányától azokról a kérdésekről, hogy a kormány milyen lehetőséget lát - még mindig a cselekvés hiányában - arra, hogy ne legyen üzembe helyezve ez az atomerőmű, mit kíván tenni az atomerőmű üzembehelyezése esetén, egyáltalán milyen lehetőséget lát a biztonsági előírások minél magasabb szintjének a teljesítésére. Az volt tehát a tapasztalatunk, az volt a saját tapasztalatom, s ezt nagyon szomorúan kell önöknek kijelentenem - egyébként egy később bekövetkező esemény esetén ezt nem mondtam volna el itt most az Országgyűlés plénumán , hogy sajnos az esetek többségében ma olyan kompromisszum köthető a parlamentben konkrét indítványok esetén, amely kompromisszum abból áll, hogy a kormánypárti állásponttal szemben a korábbi álláspontnak valamennyi lényegi e lemét fel kell adni és lehetőleg egy teljesen felpuhított, a jelentőségét vesztett kompromisszumos indítvány elfogadására nyílik csak lehetőség. Azt hiszem, ez a magyar parlamentarizmusban oly jól ismert felirati és határozati párti megosztottságnak egy na gyon kései és eléggé furcsa megosztottsága, amikor is a felirati pártiság képviselői is olyan puha feliratokat kívánnak intézni csupán csak a kormányhoz, aminek tulajdonképpen semmi jelentősége nincs. Ez a megosztottság, ez a véleménykülönbség köszön vissz a egyébként például a felsőoktatás fejlesztéséről szóló országgyűlési határozat vitájában is, amikor arról van szó, hogy egy, a kormány
