Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a belügyminiszterhez - "Ügyfélnek tekinthető-e a választópolgár?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
1511 költség nélküli törlesztőrészlet felét, de legfeljebb a kamatot az állam fizeti meg. A kedvezmény mértékére jellemzésül csak azt mondom el, hogy 100 ezer forint összegű, tízéves futamidejű kölcsön havi törlesztőrészlete, kezelési költséggel, állami támogatás esetén 1470 forint, támogatás nélkül 2750 forint. A különbözetet - havi 1280 forintot - fizeti meg a költségvetés az adós helyett. Á ltalában a költségek 70 százalékáig, de az önkormányzati értékesítésű lakások esetében 90 százalékáig nyújt hitelt az OTP 1015 évre. Ezen felül a települési önkormányzatok is adnak segítséget. Úgy gondolom, hogy a kellő előrelátás és felkészülés mellett a tulajdonosok, az önkormányzatok és a költségvetés együttes tehervállalásával a szükséges munkák pénzügyi forrása megteremthető. Az elemzések azt mutatták, hogy elkülönült, kizárólag épületfelújítással foglalkozó pénzintézet felállítása nem célszerű, nem l enne rentábilis. Annak lehetősége még vizsgálat tárgya, hogy a lakástakarékpénztár mennyire lenne alkalmas a felújítások finanszírozására. (Szórványos taps.) Dr. Kelemen András (MDF) - a belügyminiszterhez - "Ügyfélnek te kinthetőe a választópolgár?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, államtitkár úr. Dr. Kelemen András úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek "Ügyfélnek tekinthetőe a választópolgár?" címmel. Me gadom a szót dr. Kelemen András úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Kérdésem tárgya több tárcát érint, de az események jelen szakaszában a BMnél van a labda. Történt ugyanis, hogy még 1994. április 20án a székesfehérvári székhelyű KözépDun ántúli Környezetvédelmi Felügyelőség elutasította egy ABL Technic nevű cég arra vonatkozó kérelmét, hogy Veszprémben lakktalanító üzemet létesítsen. Ezután a nevezett cég Zircen próbálkozott. Zirc város jegyzője adott is egy hozzájárulást az üzem létesítés éhez, és ezután a felügyelőség is megpuhult, és nem igényelt környezeti hatásvizsgálatot, mivel a tevékenységet termikus ipari technológiaként bírálta el. Közben azonban az érintett lakosok rádöbbentek arra, hogy ez az elbírálás helytelen, mert az elégeten dő lakkfesték - minden szabályozás szerint - veszélyes hulladéknak számít. A város lakossága a helyi tévé adásából tudta meg, hogy az ügy másodfokra került, és mint építési hatóság, Várpalota kiadta az építési engedélyt a festék- és lakkégető üzemre. Zirc város képviselőtestülete pedig - a hírek szerint kártérítési pertől tartva - a fellebbezés jogáról lemondott. Sőt a zirci önkormányzat polgármesteri hivatala el is utasította zirci lakosnak az égetőmű építési engedélyének megtekintésére vonatkozó kérelmét . Augusztus 14én tüntetésre került sor, majd lakossági fellebbezés következett másodfokra a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. Innen olyan visszajelzést kaptak, hogy a nevezett hivatal a Belügyminisztériumhoz kíván fordulni, állásfoglalást kérve ar ra vonatkozólag, hogy a helyi lakosok ügyfeleknek tekinthetőke, akiket megillet a fellebbezés joga. Tudván azt, hogy az államigazgatási eljárásról szóló igen régi, 1957es szabályozás alapján döntendő el, hogy ki milyen ügyben ügyfél, de mivel a panaszoso k kaptak már ilyen címen elutasítást, mégis fel kívánom tenni a kérdést tisztelt belügyminiszter úrnak, hogy véleménye szerint elképzelhetőe, hogy megfosszanak érdekelt személyeket attól a joguktól, hogy egészségüket és jövőjüket feltétlenül érintő kérdés ben meghallgatást nyerjenek és ügyüket érdemben tárgyalják. Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót.
