Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KORÓZS LAJOS, az MSZP
1478 hogy valamennyi parlamenti párt egyetért abban: a szolgálatok egyszeri és lehetőség szerint végleges átszervezésére csak nagyon alapos, minden körülmény és jogos felvetés mérlegelése alapján kerülhet sor. A szolgálatok ad hoc m ódon történő szétverését, a törvénykezést elodázó és a folyamatos működést veszélyeztető ötletszerű összevonást mindenképp el kell kerülni. Tisztelt Parlament! A törvény elfogadását követően a kormány elkezdi a szervezetrendszer átvizsgálását. Ennek kereté ben figyelembe kell venni a nemzetközi kötelezettségvállalásainkból adódó biztonsági követelményeinket, a költségvetési kiadások ésszerűségét és alapvetően a szakmai racionalitást. Végezetül ki kell dolgozni az esetleges átalakítás lebonyolítási módját és menetrendjét, mert az ország még rövid időre sem mondhat le a szolgálatok tevékenységéről. Mindezek megerősítésére az Országgyűlés kiadhat egy határozatot az előkészítés végső határidejének megjelölésével, melyet véleményem szerint célszerű 1996. december 31ére datálni. Ezen a területen megoldási alternatívaként felmerült, hogy az egész szervezetrendszert vegyük ki a törvényből, utaljuk azt a kormány hatáskörébe. Ezt a megoldást elsősorban garanciális okokból nem tartjuk elfogadhatónak, az állampolgárnak j oga van tudni, hogy mely szervezetek jogosultak adott esetben alapvető jogai korlátozására. Nem adható a kormánynak olyan felhatalmazás, mely szerint bármilyen szervezetet létrehozhat vagy felruházhat titkosszolgálati eszközök alkalmazására. A törvény gara nciarendszerének fontos eleme a nemzetbiztonsági szolgálatok struktúrájának törvényi rögzítése. Tisztelt Ház! Külön kiemelést érdemel a szakszolgálat önálló szervezetként történő szerepeltetése. Erre szintén garanciális szempontból van szükség, mert nem fo gadható el, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója feleljen szakmai és eredményességi szempontból más nemzetbiztonsági szolgálatnak, a rendőrségnek vagy a határőrségnek végzett szolgáltatási feladatokért. Ezek a szervezetek automatikusan nem láthatna k bele egymás ügyeibe, s ennek garanciáját a Nemzetbiztonsági Hivatal tekintetében is biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység jellege kikristá lyosodott, valamint arra - mint a miniszteri expozéban Nikolits miniszter úr elmondta , hogy a törvény elfogadása több szempontból sem tűr halasztást, javaslom a törvényjavaslatot beterjesztett struktúrájával együtt elfogadni. Tisztelt parlament! A szolgá latok által ellátandó feladatokról néhány mondatban: A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszere a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosításából és alkotmányos rendjének védelméből vezethető le. Egyetlen felelős kormányzat sem mondhat le arról, ho gy döntéseit a nemzetközi környezet pontos ismeretében hozza meg, hogy birtokában legyen azon információknak, amelyek befolyásolják az ország külpolitikai, védelmi, gazdasági és egyéb fontos döntéseinek végrehajtását és érvényesülését. A javaslat ezen korm ányzati döntésekhez szükséges információk megszerzését, elemzését teszi polgári területen az Információs Hivatal, katonai területen a Katonai Felderítő Hivatal feladatává. A két biztonsági hivatal azokat a leplezett törekvéseket deríti fel és hárítja el, a melyek jelentőségüknél, súlyuknál fogva a Magyar Köztársaság demokratikus működését veszélyeztetik. Ez a feladatkör tehát nem a mindenkori kormányzati pozícióban lévő pártok politikai elvei mentén alakul, hanem kizárólag az alkotmányban rögzített jogállami , plurális berendezkedést, annak alapintézményeit és alapértékeit támadó törekvések ellen ad fellépési lehetőséget a szolgálatok számára. A szolgálatok működésének másik kiemelt területe a terrorizmus, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelem, valam int az egyes, különösen veszélyes eszközök és technológiák elterjedése elleni küzdelem. Ide sorolandók az ország pénzügyi, gazdasági stabilitását veszélyeztető törekvések is. Mindezek közös jellemzője, hogy titkos és leplezett formában jelennek meg, és az általuk működtetett gazdasági hatalommal jogellenes módon igyekeznek támadni a politikai, gazdasági döntéshozókat, így veszélyeztetik a demokratikus államrend külső befolyástól mentes működését.
