Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KORÓZS LAJOS, az MSZP
1479 Ezen törekvések jellege teszi szükségessé a nemzetbiztonsági szolgálatok sajátos eszközrendszerével történő felderítést és elhárítást. A javaslatban rögzített feladatokon kívül a hivatalok más tevékenységet nem folytathatnak, ezek határain belül jelöli ki a miniszter írásban az időszerű, hangsúlyos feladatokat, s ez a konkrét feladatmeghatározás magában foglalja a kormány tagjaitól érkezett információs igények megjelölését. Ez a biztosítéka annak, hogy a szolgálatok ne rugaszkodjanak el a reális élettől, tevékenységüket a tényleges kormányzati igényekhez igazítsák, v alódi társadalmi szükségleteket elégítsenek ki, s ne önmozgást végezzenek. A kötelező írásbeliség egyben garancia arra is, hogy a kormányzat nem használhatja fel eszközként a szolgálatokat a törvényben meghatározott feladatrendszeren túlmutató céljaira. (1 1.30) A szolgálatok kormányzati irányításának hatékonyságát és eredményességét hivatott biztosítani a javaslat akkor, amikor a mai felügyeleti miniszteri jogkört irányítóvá változtatta. Ez egyértelműbbé teszi az irányítási viszonyokat, a miniszteri, így a kormányzati felelősségvállalást is. Mindez nem érinti a főigazgatók alapvető szakmai vezetői jogkörét, hiszen egyszemélyi felelősként döntenek a szolgálatok működésének szakmai kérdéseiben. Az irányításvezetés viszonylatában fontos garanciális szabály, hog y a működés szempontjából legfontosabb belső rendelkezések és a szolgálatok felső vezetőit érintő személyzeti döntések a miniszteri jóváhagyás után léphetnek életbe. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az átdolgozott javaslat legtöbb újdonságot tartalmaz ó része a parlamenti ellenőrzés. Ennek a fejezetnek a szabályai gyakorlatilag a nemzetbiztonsági bizottságban lezajlott hatpárti egyeztetés alapján kerültek kialakításra, maximálisan elfogadva azt a rendezőelvet, hogy a szolgálatok parlamenti ellenőrzését biztosító jogosítványokat minél szélesebb körűen és a lehető legnagyobb támogatottsággal kell kialakítani. Ahogy a bevezető gondolatsorban jeleztem, a szolgálatok hatékonyságát biztosító szabadságot a folyamatos ellenőrzés garanciális szabályaival kell ell enpontozni. Tekintettel arra, hogy a szolgálatok működésének alapját jelenti a titkosság, külön kellett gondoskodni azon intézmények megteremtéséről, amelyek a szolgálatok jogellenes vagy túlhajtott működéséről informálhatják a bizottságot. Ezek a következ ők: A miniszter legalább évente beszámol a szolgálatok működéséről. A bizottság tájékoztatást kérhet a szolgálatok működésével kapcsolatban a minisztertől, a főigazgatóktól, az igazságügyminisztertől. A bizottság megkapja a kormány számára készített, a ne mzet biztonsága szempontjából fontos valamennyi általános értékelő jelentést. A bizottság bármikor betekinthet a szolgálatok azon jelentéseibe, amelyek nem konkrét, egyedi ügyfeldolgozói munkával kapcsolatosak. A bizottság tájékoztatást kap arról, ha a szo lgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára információgyűjtő tevékenységet folytatnak. Ha a szolgálatokon belül parancsmegtagadásra kerül sor - ez gyakorlatilag bűncselekmény elkövetésére vonatkozó utasítást jelent , a főigazgató erről haladéktalanul tájékoztatást ad a bizottságnak. Ha a szolgálatok bármely munkatársa a nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, jelentést tehet a miniszternek, aki az ügyről - a szükséges vizsgálat elvégzését köv etően - köteles tájékoztatást adni a bizottságnak. S végül: a bizottság kivizsgálhatja az állampolgároktól érkező, a szolgálatok jogellenes működésére vonatkozó panaszokat. Ez tehát az a fórumrendszer, ami alkalmassá teszi a bizottságot, hogy szükség eseté n fellépjen a szolgálatok jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű tevékenysége ellen. Ez az ellenőrző szerep természetesen kormányzati irányítás nem lehet, így a bizottság eljárása során többek között a következő intézkedéseket teheti meg: először meghal lgatja a minisztert és a szolgálatok munkatársait; másodszor: eljárása során hivatásos állományban lévő szakértőt is igénybe vehet; továbbá vizsgálat lefolytatását kérheti a minisztertől; majd saját maga ténymegállapító vizsgálatot folytathat le; s legvégü l kezdeményezheti a szükséges felelősségrevonást.
