Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KORÓZS LAJOS, az MSZP
1477 filoszovjet befolyástól, vagy más hasonló nemzetidegen célokra való felhasználástól. Ennek elkerülése végett szeretném a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és állom ánya figyelmébe ajánlani az egykori klasszikus - igaz angol vonatkozásban már többször elhangzott - mondást a Ház előtt, hogy hazánknak nincsenek állandó ellenségei és nincsenek állandó barátai. Nemzetünknek csak érdekei vannak. A nemzetbiztonsági szolgála tokat e szerint kell felhasználni, és a Független Kisgazdapárt a módosító indítványok után a törvénytervezetet vitára alkalmasnak találta. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Torgyán Józse fné Cseh Mária vezérszónoklatát. Soron következik Korózs Lajos, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka, őt követi majd dr. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak. (11.20) KOR ÓZS LAJOS , az MSZP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjenek meg néhány gondolatot bevezetésképpen. A parlament előtt lévő törvényjavaslat nehéz feladatra vállalkozott, hisz alapfilozófiájában igyeksz ik meghaladni azt a tévképzetet, hogy az ország biztonságának érvényesítése és az állampolgárok alapjogainak érvényesülése fordított arányban áll egymással. A javaslat ezt a látszólagos ellentmondást igyekszik feloldani oly módon, hogy egyszerre biztosítja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak ellátásához szükséges eszközrendszert, ugyanakkor minden egyes elemében az állampolgárok személyes szabadságjogát óvó és védő garanciákat teremt. Néhány szót a nemzetközi kitekintés tükrében, ahogy Kőszeg Ferenc képviselőtársam is tette: A jogi szabályozás módját illetően hagyományos két pólus - az úgynevezett kontinentális és az angolszász jogrendszer - különbsége e tekintetben is szembeötlő. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában törvényi szinten tömör, ala pelveket és felhatalmazásokat rögzítő szabály él a titkosszolgálatok tekintetében, az érdemi tevékenységet tagolt és viszonylag alacsony szintű jogszabályok rendezik. Ezzel szemben a kontinentális hagyományok a részletes, átfogó, alapjogi törvényi szabályo zásra épülnek. A magyar történelmi hagyományokból, jogrendszerünk sajátosságából és a minél hatékonyabb garanciák megteremtését célzó igényből következik, hogy hazánkban is a javaslatban megfogalmazott részletező szabályok szülessenek. A nyugati demokráciá k többsége nemcsak a titkosszolgálati tevékenység első szabályozási hullámán van túl, hanem a fokozódó kihívásokra reagálva azokon a módosításokon is, amelyek a szükségesnél szűkebb korlátok lebontására, a nemzetbiztonsági tevékenység hatékonyságának növel ésére irányultak. Ezeknek a felismeréseknek az adaptálására is épít a törvényjavaslat. Tisztelt Ház! Nézzük meg a törvény egyes fejezeteit a hatékonyságot és a garanciális szabályokat követelő rendező elvek mentén! Politikai és szakmai berkekben is régóta vitatott kérdés, hogy szükség vane kicsiny országunkban öt nemzetbiztonsági szolgálatra. Mint megannyi más kérdésben, itt sem szabad csak logikai alapon vizsgálódnunk, hanem számolnunk kell a hagyományokkal, a jelen pillanat szükségszerűségével is. 1990b en a Belügyminisztériumból történő kiválással egyidejűleg jött létre a katonai, polgári és hírszerzési elhárítási paraméterek mentén a javaslatban szereplő és ma is működő titkosszolgálati struktúra. Ez garanciális értékkel bírt, így ma sem fogadna mindenk i egyértelmű támogatással egy összevonási, centralizációs törekvést. A szolgálatok az elmúlt öt év során bebizonyították, hogy ez a struktúra működőképes, a hivatalok nem jelentenek és nem is jelenthettek veszélyt a jogállam egyre bővülő intézményeire és alapértékeire. Természetesen mindez nem jelenti az örök érvényűséget, a szolgálatok struktúrája - részben az új alkotmányozási folyamatra, részben az államháztartási reformra tekintettel - újragondolható és egyszerűsíthető. Azonban a bizottsági tárgyalások során is egyértelművé vált,
