Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - Mécs Imre (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - "Mikor ismerheti meg a közvélemény az 1992. október 23-án történt események kivizsgálásáról szóló tényfeltáró jelentést?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
1403 Kérdezem a legfőbb ügyész úrtól: 1. Mikor hozza nyilvánossá gra a tényfeltáró vizsgálati anyagot, a csatlakozó iratokat, jelesül a kihallgatási jegyzőkönyveket? 2. Mit kíván tenni... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) ... legfőbb ügyész úr a nyilvánosságra hozatal érdekében? Várom válaszát. (Taps .) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Megadom a szót. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Először a kérdésekre válasz olok. Most nem tudom nyilvánosságra hozni a ténymegállapító vizsgálat anyagát, a csatlakozó iratokat és a kihallgatási jegyzőkönyveket, és nem tudok pillanatnyilag semmit se tenni ennek az érdekében. (16.20) Előbb a ténymegállapító vizsgálatró l. Ezt egy 1989 végén elfogadott törvény vezette be, közérdeket sértő, illetve veszélyeztető cselekmény, vagy mulasztás gyanúja esetére. Ezt az eljárást, az abban résztvevők jogait és kötelességeit a törvény nem szabályozta. A sajátos történelmi viszonyok között volt szükség arra, hogy az ügyészség a tények megállapítására jogkövetkezmények nélkül folytathasson eljárást. Az ilyen eljárások legitimációját egyrészt az ügyészség korrektségébe vetett bizalom adta meg, és az, hogy ezeknek a megállapításoknak hit elt adtak, elfogadták a megállapításokat. Emlékezetes ténymegállapító vizsgálatok voltak például '89ben az MDF gyulai szervezetének bejelentése nyomán, a magyarromán határon történtek ügyében lefolytatott vizsgálat, a Független Kisgazdapárt és a Magyar D emokrata Fórum kezdeményezésére, Lakos József volt szentesi rendőrkapitány '946ban történt meggyilkolása ügyében, az úgynevezett hordóügyben, Török Gábor MDFes képviselő kezdeményezésére a gyömrői gyilkosságok ügyében, vagy ilyen volt az '56ban az Ipol y partján meggyilkolt Hadadi Rudolf és Hargitai Lajos ügyében lefolytatott vizsgálat. Ezeknek az eredményei megnyugvást, néha nagyon fájdalmas és keserű megnyugvást hoztak. Ilyen műfajú ténymegállapító vizsgálatot folytatott az ügyészség a dr. Torgyán Józs ef képviselő úr 1993. áprilisi önálló képviselői indítványában érintett ügyben az Országgyűlés elnökének kérésére. Mint említettem, ezt a jogintézményt a közbizalom tartotta életben, de a jogi fogyatékosságait ez nem pótolta. Ezért a '94. évi LXXX. törvény ezt az eljárást meg is szüntette. Ma ilyen eljárás nem folytatható. Az eljárás fogyatékosságai közé tartozott, hogy nem határozta meg kellő pontossággal az eljárás feltételeit, az eljárás alakiságát és az eljárásban résztvevők jogait és kötelességeit. A m eghallgatott személyek nem voltak tanúk, vallomást, nyilatkozatot tenni nem volt kötelességük, amit elmondtak nem a hamis tanúzás következményeire kioktatás után mondták el, és ha nem a valót mondták, az nem minősült hamis tanúzásnak. A képviselő úr által említett ténymegállapító vizsgálat ma tehát egy nem létező jogintézmény. Az előző ciklusban, '93. márciusában Boross Péter belügyminiszter úr Torgyán József képviselő úr országgyűlési bizottság felállítására vonatkozó javaslatával szemben azt javasolta, ho gy a tisztelt Ház várja meg a tényfeltáró vizsgálatot, s ha az elkészül, akkor tűzze napirendre és akkor küldjön ki bizottságot az ügy teljes körű kivizsgálására. Az Országgyűlés Torgyán József képviselő úr indítványát nem fogadta el, parlamenti vizsgálóbi zottságot nem küldött ki. A ténymegállapító vizsgálatról készített feljegyzést utóbb, '93 novemberében az Országgyűlés elnökének tisztelettel megküldtem.
