Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Miért nem kerültek önkormányzati tulajdonba azon földrészek, amelyeket az állam ingyenesen és határidő nélkül adott egyes szövetkezetek tulajdonába?" címmel • 12656 - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1395 ellenére, hogy ő nem fizet a Tigáz Rt.nek rendesen, mégis rendszeresen szolgáltatja a gázt. A hosszabb távú megoldást egyrészt műszaki intézkedések biztosíthatják. Az 1 milliárd márkás német hitelből 90 millió márkát kívánunk p anellakások fűtésének műszaki korszerűsítésére fordítani... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) .., másrészt pedig ilyen a készülő törvény várható, remélhető országgyűlési jóváhagyása. Köszönöm a figyelmet, és kérem a képviselő urat é s az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Miért nem kerültek önkormányzati tulajdonba azon földrészek, ame lyeket az állam ingyenesen és határidő nélkül adott egyes szövetkezetek tulajdonába?" címmel • 12656 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Sepsey Tamás képviselőtársunk, Magyar Demokrata Fórum, interpellációt nyújtott be a f öldművelésügyi miniszterhez "Miért nem kerültek önkormányzati tulajdonba azon földrészek, amelyeket az állam ingyenesen és határidő nélkül adott egyes szövetkezetek tulajdonába?" címmel. Megadom a szót dr. Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MD F) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Épp egy hete hangzott el az az interpellációm, amelyben kifogásoltam, hogy az 1992. évi II. törvény 25. §ának (4) bekezdését miért nem tartja be az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, miért árverezi el az önkormányzatok tulajdonát képező földeket. Miniszter úr, úgy látszik, zokon vette, hogy föl mertem tenni ezt a kérdést, mert nagyon röviden azt mondta, hogy ilyen eset nincs - mint Könyves Kálmán mondta a boszor kányokról, hogy nincsenek, szó se essék róluk. Én vettem a bátorságot, képviselőtársaim; bár az interpellációm címét nem olvasták föl, de az négy és fél gépelt oldalon keresztül tartalmazza csak azon szövetkezetek nevét, ahol ilyen földeket elárvereztek. H át ami nincs - az a valóságban van! Kénytelen voltam tehát a mai nappal ismét visszajönni a tisztelt Ház elé, mert a múltkori interpellációt is csak 57 százalékban fogadta el a Ház, tudniillik tudják az egyéni képviselők, hogy ami a miniszter úr szerint ni ncs, az a valóságban sajnos igenis van. Lehetett volna azt mondani, hogy jogszabályértelmezési különbség van közöttünk, és én készültem erre. S hadd mondjam el a tisztelt Háznak, hogy amikor ezt a szöveget kodifikáltá k 1993ban, akkor a következők hangzottak el, hogy a törvény értelmezéséről - bár Csiha Judit szerint én jól ismerem a kárpótlási törvényeket - mégse az én olvasatom legyen a döntő. Azt mondta az illető: "Az én olvasatom szerint a mezőgazdasági bizottság j avaslata a következőt jelenti: a kárpótlási árveréseknek végső határidőt szab, mégpedig az első szakaszában tulajdonképpen a szövetkezetek ingyenes használatában levő állami tulajdonú földekre." Utána azt mondja a szónok: "Egyetértek azzal, hogy törvényben meghatározott határidő vessen véget a kárpótlás károsan elhúzódó folyamatocskájának, és e határidő után a szövetkezetek ingyenes, határidő nélküli művelésében lévő földterületek kerüljenek önkormányzati tulajdonba." Ezt tartalmazta a törvény; 1994. május 31e volt az a határidő, hogy fejeződjön be ez a "kárpótlásocska", és az önkormányzatok kapják meg a földjeiket. El is fogadta a tisztelt Ház ezt a javaslatot. A határidőt később módosította, mert az először december volt.
