Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása, Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék több mint 8000 négyzetkilométernyi területét fenyegető természeti katasztrófa elhárítása, az itt élő közel 700 ezer ember aszálykárokkal sújtott életfel... - MÁRFAI PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁRFAI PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁRFAI PÉTER (MSZP):
1239 Tulajdonképpen egy ajánlási pont van az egész javaslathoz, és sokszor nehéz az általánosságok és a javaslat részletei között a határvonalat meghúzni, de koncentráljunk arra, hogy a részletes vitában a részletes megoldásokat kell első sorban megindokolni. Márfai képviselő úré a szó. MÁRFAI PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem megtartani elnök úr intelmeit. (Szavai alig hallhatók.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kicsit hangosabban, képviselő úr, vagy igazí tson a mikrofonon. MÁRFAI PÉTER (MSZP) : Tehát igyekszem megtartani elnök úr intelmeit és nagyon szigorúan ... (Szava továbbra is halk.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Még mindig nem tökéletes. A mikrofont helyezze följebb. MÁRFAI PÉTER (MSZP) : (A mikrofont kezében tartva) Ennél följebb, elnök úr, már nem áll módomban helyezni a mikrofont, de azért köszönöm. Tehát igyekszem megtartani elnök úr intelmeit, és szigorúan csak a módosító indítványhoz kapcsolódóan és az abból eredő gondolatokat kívánom elmondani. (20.30) Támogató a hozzászólásom. Mint helyben élő képviselő, én a Bács megyei listán kerültem be a Házba, és közvetlenül megélem ezeket a problémákat, amiről az országgyűlési határozati javaslat szól, és amit az általam támogatónak értékelt mó dosítás is megfogalmaz. Amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor időhorizontot évszázadokban kell meghatároznunk egyrészt, a másik oldalról pedig közvetlenül napi ciklusok is léteznek ebben a kérdésben. Ezt azért próbálom illusztrálni, hogy a probléma jel legét felvillanthassam. Adott esetben, miután itt szóba került a DunaTiszacsatorna, annak a nyomvonalán létezik egy észlelőhálózat, egy észlelőrendszer, ami talajvízészlelő kutakból áll, magán a nyomvonalon. A nyomvonal mentén az elmúlt évtizedekben komo ly szakmai és tudományos munka folyt, adott esetben napi ciklusokat fedeztek fel a talajvíz mozgása kapcsán. A vizsgált témánk tulajdonképpen nem más, mint a talajvíz nagyon durva és határozott leesése, ami 68 és hasonló méterekben nyilvánul meg a szélsős éges helyeken, és kisebb mértékben általában. Ez a napi mozgást egy Kecskemét környéki, Bélatelepi észlelőbázison jelent meg, és tartalmában nagyon szép napi ciklusokat, az árapályhoz hasonló napi ciklusokat produkált. Ez néhány centiméteres talajvízmozgá st jelentett. Mindaddig tudományos tartalma volt ezeknek a jelenségeknek, amíg ki nem vágták a talajvízészlelő kutak közelében lévő hatalmas fenyőfát. Ebből annyi következett csak, amit tudomásul kell vennünk, hogy a teljes párolgás, a növényzet teljes pár olgása, hogyha nagyobb, komolyabb növényekről, mondjuk, fákról van szó, naponta akár centiméteres nagyságrendben is csökkentheti a talajvizet. Ez azt jelenti a mi szempontunkból, hogy ha, mondjuk, az én lakóhelyem környékén, például, Bácsalmáson - hogy egy helységnevet is mondjak , egy gyümölcsöst most frissen telepítenek, akkor arra nincs esély, hogy az a gyümölcsös elérje a talajvizet majd valamikor és megeredjen, és abból komoly termésekre lehessen számítani. A már meglévő gyümölcsöseink persze már elér ték a talajvízszintet, és a talajvízsüllyedéssel egy időben a gyökérrendszer úgy fejlődött, hogy gyakorlatilag benne vannak ebben a zónában, ahonnan a szükséges vizet pótolni tudják. Tehát ha nem tudunk túllépni azon a kérdésen, hogy a beavatkozások nagy összeget emésztenek föl és nagy terheket rónának az államra, akkor ezekben a kérdésekben nem tudnánk eredményt felmutatni, semmikor, nemhogy évtizedes vagy éves távlatban. Gyakorlatilag kilátástalan problémát
