Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1218 19 58ban törvényerejű rendelet, 1976ban törvény, majd ezt 1988ban egy törvénymódosítás szabályozta az élelmiszertermelést és forgalmazást. Várható az, hogy a technikai és tudományos fejlődés felgyorsulásával egyre rövidebb idő fog eltelni ahhoz, hogy módo sítás legyen szükséges. E törvény fontosságát csak hangsúlyozza, hogy nálunk az exportban igen jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság. A nemzetgazdasági export egészében 19,2 százalék, az importban 6,6 százalék a részaránya. Az utóbbi fél évben kivitelün k a behozatalnál erőteljesebben növekedett. Ez biztató jel, viszont ezen belül az élelmiszerek kivitele csökkent. Szinte már tragikus az, hogy sertés- és szarvasmarhahúsból időnként behozatalra szorulunk. Egy jó törvénynek meg kell felelnie a jelenlegi köv etelményeknek, de ezen túlmenően előremutatónak is kell lennie. Megfelele ez a javaslat ezeknek az elvárásoknak? Mondhatom azt, hogy igen. Megfelel a piacgazdaság mai követelményének azért, mert nem hangsúlyozza a nagyüzemi szektor előnyét, tehát az egyre több kisvállalkozóra egyaránt vonatkozik ez a szabályozás. A teljes vertikumot szabályozza, értem ez alatt az előállítás és forgalmazás valamennyi részét, folyamatát, ezen belül a forgalmazásban a kereskedelem, a vendéglátás és a közétkeztetés feltételeit is szabályozza. Foglalkozik ugyanakkor az élelmiszer alap- és adalékanyagokkal, a kiegészítő anyagokkal, a használható mosó- és fertőtlenítő szerekkel, ugyanakkor a csomagolóanyagokkal szembeni elvárásokat is meghatározza. A gyártók és forgalmazók közötti piaci verseny tisztaságát is védi. A személyi feltételeknél az egészségi állapot és szakmai végzettség is fontos. Ugyanakkor ez a tervezet előremutató is. Elsősorban az Európai Gazdasági Közösség irányelveit követi, ezt a társulási megállapodás 68. cikkel ye is előírja. A szövegben következetesen az Európai Közösség elnevezés szerepel. A délelőtti vitában Szakál Ferenc képviselőtársunk is hangsúlyozta, hogy ma már Unió a használatos név, ugyanakkor a szakértők elmondták, hogy a jogszabály még az európai köz össégekre vonatkozik, tehát a törvényszövegben helyesen van ez megírva. A tervezet a német élelmiszertörvényhez igazodik leginkább, hisz a magyar élelmiszertermékek legnagyobb piaca ma Németország. Az ellenőrzésnek is az Európai Közösség előírásaihoz kell igazodnia, de el kell készíteni a hazai specialitások Európakonform előírásait is. Figyelembe veszi ugyanakkor a javaslat az ENSZ szakirányú szervezetei, így a FAO, WHO és a Codex Alimentarius világszabványok és a minőségbiztosítás követelményeit is. A vé grehajtási utasítás fogja tartalmazni a kritikus pontok és veszélyforrások ellenőrzését a minőségi kézikönyv és a laboratóriumi gyakorlat előírásait. Ez több száz paragrafusból fog állni, több száz gépelt oldalból, tehát lényegesen részletesebb lesz a végr ehajtási szabályozás. A törvényjavaslat hét fejezetből áll. Az első fejezetben az általános feltételek leírása van. Egy élelmiszerelőállító hely tervdokumentációját több szakhatóság is véleményezi. Egyedi miniszteri engedély kell különleges táplálkozási i gényeket kielégítő és új élelmiszer előállításához. (18.50) A II. fejezetben a minőségi feltételek szerepelnek. A kötelező előírásokat a magyar élelmiszerkönyv, a Codex Alimentalius Hungaricus fogja tartalmazni. A termék minőségi jellemzőit a gyártmánylapo n kell feltüntetni, annak minden formában meg kell felelnie. A minőségi ellenőrzést az előállító saját laboratóriumában is végezheti, vagy erre alkalmas laboratóriumban végeztetheti. Meghatározza a javaslat a hamisított élelmiszer fogalmát is. A III. fejez et a forgalomba hozás feltételeivel foglalkozik. Itt egyértelmű a szándék, hogy csak hivatalos csatornákon, tehát a kereskedelem, vendéglátás, közétkeztetés formájában történjen az
