Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "A Hungaroton privatizációja során milyen károk érték a gazdaságot és a társadalmat?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1188 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön interpellációjában szereplő felvetésekre az ügyben eljáró és felelősséggel bíró ÁPV Rt. vezetése a következő információt adta. A Hungaroton hangarchívumának privatizációját egy nagyon alapos előkészítő munka el őzte meg. 1994 novemberében foglalkozott először az ÁVÜ igazgatótanácsa ezzel a problémával, és ekkor az a döntés született, hogy az ÁVÜ a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériummal közösen dolgozzon ki egy olyan koncepciót, amely lehetővé teszi a ha ngarchívum és a kiadói jogok egyben történő privatizációját, valamint a hangarchívum biztonságos, hosszú távon történő megóvását. Időközben a végelszámolás alatt álló Hungaroton Vállalat felszámolását több hitelező kezdeményezte, ezért úgy kellett a privat izációs koncepciót és a pályázati felhívást kidolgozni, hogy ez a pályázat eredményes legyen, mert nem lesz idő még egy pályázat lebonyolítására. Ugyanis a Hungaroton Vállalat felszámolásának elindulása esetén az ÁPV Rt. és a magyar Művelődési és Közoktatá si Minisztérium már nem érvényesítheti a szakmai feltételeit, és a felszámoló a saját érdekei szerint fogja értékesíteni. Ezeket figyelembe véve született meg az ÁVÜ it. döntése 1995. április 10én a koncepciót illetően, majd a részletes pályázati felhívás , valamint a Hungaroton Holding Rt. alapító okiratának elfogadása május 31én. A pályázati felhívásban a hangarchívum védelmét biztosító feltételeket, valamint a Hungaroton Rt. aranyrészvényesének jogait a minisztérium fogalmazta meg és a pályázat ennek me gfelelően került meghirdetésre. Ez nyilvános pályázat volt, tehát bárki részt vehetett ezen. A pályázat célja az volt, hogy a Hungaroton Holding Rt. privatizációja során a hangarchívum védettsége biztosítva legyen, az ne kerülhessen külföldre, a vevő ismer je el az aranyrészvényes jogait, ennek műszaki felújítása megvalósuljon, valamint a jogosult művészek számára a hozzáférhetőség biztosítva legyen. A pályázatokat július 18án adták be a befektetők, és ekkor kezdte meg munkáját a bíráló bizottság, amelynek tagja volt az MKM zenei főosztályának vezetője, aki több évtizedes lemezkiadói tapasztalatokkal rendelkezik, és az MKMben az általa vezetett osztály dolgozta ki az aranyrészvényes jogait, valamint a pályázati felhívás hangarchívumra vonatkozó szakmai felt ételrendszerét. Az említett Kovácsné Damázsdy (sic!) Yvonne, aki a Hungaroton Holding Rt.t megelőzően öt évig dolgozott a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál vezetőként, az ÁPV Rt. igazgatóságának egy tagja, az ügyintéző, valamint az ÁPV Rt. jog i igazgatóságának képviselője. Így a bizottság mind szakmailag, mind privatizációs eljárásjogilag felkészült volt. A Polygram ajánlata érvénytelen volt, mert nem vállalta a pályázat legfőbb célkitűzéseit tartalmazó feltételeket, így nem ismerte el a hangar chívum védettségére vonatkozó jogszabályt, valamint nem fogadta el az aranyrészvényes jogosítványait a hangarchívumban őrzött hungaricák vonatkozásában. Ezek elhagyását ajánlata feltételeként szabta, s az általa megajánlott vételárat többek között ezen fel tételekhez kötötte. Több ponton nem tett eleget a pályázati feltételeknek, például előbb birtokba akart kerülni és csak azt követően akart fizetni. Ez lehetőséget biztosított volna a Polygram számára, mint ahogy azt korábban már más ügyekben több befektető megtette, a birtokba kerülés után ismeri fel, hogy az általa szabott feltételeknek a cég
