Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Rusznák Miklós (KDNP) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Mi lesz itt, vagy ez már a piacgazdaság a szőlőtermelés területén?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
1180 Úgy gondolom, hogy döntően az előbb említett közgazdasági eszközök lehetnek alkalmasak arra, hogy a jövőben megfelelő b efolyással legyünk a piaci folyamatokra. Az az esetleges - illetve a képviselő úr által felvetett - szándék, hogy a borszőlő, szőlőmust, szőlősűrítmény kerüljön vissza az exportban engedélyköteles termékkörbe, ellentétes a nemzetközi szerződésekben és megá llapodásokban vállalt kötelezettségeink teljesítésével, és ezért nem megvalósítható. Nem is lehet célunk - egy piacgazdaságban nem lehet cél - az adminisztratív központi szabályozás visszaállítása, annak ellenére sem, hogy vannak területek, ahol erre törek vések vannak. A ma még exportban engedélyköteles termékek körét is szűkíteni kell, és fokozatosan föl kell számolni. Azt is szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy nyilvánvaló: itt nemcsak Magyarország ilyen kötelezettségvállalásáról van szó - tehát arról, hogy nem alkalmazunk adminisztratív exportkorlátozásokat , hanem a kereskedelmi partnerekkel együtt tettünk ilyen kötelezettségvállalást; és az nekünk nyilván nagyon is jól jön, hogy ezt ők is elvállalták. Hogyha nekünk hirtelen importigényünk tám ad például burgonyából - ahogy ez nemrégiben megtörtént , akkor mi azért tudunk burgonyát importálni, mert ők sem korlátozhatják az exportjukat. Tehát nemcsak a piacgazdaság szempontjából, hanem ilyen szempontból - a külkereskedelmi érdekek szempontjából - is az a jó, hogyha belemegyünk olyan nemzetközi kötelezettségvállalásokba, amelyek szerint nincsenek adminisztratív importkorlátozások. Ez az adott témában is - most visszatérve erre - fontos, ugyanis most éppen arra lesz majd szükségünk - természetesen a lehetséges kedvezményes vámok igénybevételével , hogy boripari termékek behozatalra kerülhessenek a földolgozó kapacitások jobb kihasználása érdekében. (15.50) A magam részéről aggasztónak tartom, hogy vannak kereskedők, akik kijátsszák az érvényben lév ő jogszabályokat, és a mustot gyümölcsléként exportálják, így veszik fel a jelentős exporttámogatást. Tájékoztatom a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy ennek kapcsán a Vám- és Pénzügyőrség és az APEH felé a megfelelő intézkedéseket megtettük. Az utób bi évek privatizációja - sajnos, ezt is el kell mondani a témával kapcsolatban - nem segítette a szőlő- és borágazat eredményes fejlődését. Az ültetvények területe fokozatosan csökken. Ennek megakadályozására most fejlesztési törekvéseket támogatunk. A kor mány hosszabb távon szándékozik az ültetvénytelepítéseket visszatérítendő támogatással segíteni: ez évben 50 százalékos ilyen ültetvénytelepítési támogatást tudtunk alkalmazni, és ezt a jövő évben is fenn szeretnénk tartani. Úgy gondolom, az ügy arra is rá világít, hogy a termelőknek is nagyobb gondossággal kell eljárni, fel kell készülni olyan időjárási viszonyokra, amikor a szőlőkártevők jobban tenyésznek, jobban kifejtik káros hatásukat, és akkor a termeléscsökkenés is kisebb lehet majd. Emellett azt is g ondolom, hogy a '95. év kedvezőtlen tapasztalatai és az ennek kapcsán nyilvánvalóan emelkedő borárak is - a fenti rásegítő intézkedések mellett - a termelési kedv fellendülését eredményezhetik ezen a területen. Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, hogy fogadja el a válaszomat és kérem a tisztelt Országgyűlést is, hogy ugyancsak fogadja el ezt a választ. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, elfogadjae a választ. RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Válaszát csak részben tudom elfogadni. Azzal egyetértek, hogy a piacgazdaság körülményeit nem lehet szigorú eszközökkel befolyásolni, hiszen önöket is megkerest ék üzemek, vállalatok vezetői, hogy tegyenek valamit a fokolás nélküli mustfelvásárlással kapcsolatban, és erre az volt a válaszuk, hogy a piacgazdasági körülmények között erre nincs módjuk.
