Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Rusznák Miklós (KDNP) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Mi lesz itt, vagy ez már a piacgazdaság a szőlőtermelés területén?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1179 elsősorban az is, hogy rövid idő alatt volt itt már burgonya, búzaprobléma, de so rolhatnám tovább a gazdasági élet más területeit is. Mi lesz itt? - jelezte egy választási plakát néhány évvel ezelőtt; megbízható megoldás - jelezte egy másik, alig néhány hónapja. És mi lett: kiszámíthatatlan gazdasági folyamatok, és n em alakult ki a megbízható információs intézményrendszer. Úgy tűnik, nincs megbízható megoldás, tarol a vadkapitalista piaci tendencia. És - hogy a sort folytassam, mert ez az interpellációm lényege és témája - most a szőlő és must fölvásárlása, illetve ex portja öltött olyan méreteket, hogy jövőre esetleg bort és szőlőt kell importálni, hiszen már ilyen hangok és igények is megjelentek. A szőlőtermés ebben az évben - mint a gyümölcstermés is - alacsony, és számtalan kár is tizedelte, így a minőségi bort elő állító üzemek a térségemben például - az Egervin Rt. és a Tokaj Kereskedőház - nem tudnak versenyezni a minőségi kikötés nélküli felvásárlókkal, akik úgy vásárolnak szőlőt és mustot, hogy megmérnék a cukorfokot. Meg merem kockáztatni azt, hogy egy liter he gyaljai borból készítenek kéthárom liter gyenge minőségű bort. A másik részét Szlovákiába szállítják nagy tételben, alacsony feldolgozottságú állapotban, szőlőként illetve mustként. Talán most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termelő nem került kiszol gáltatott helyzetbe, mint az elmúlt években. Én az ő oldalukról meg tudom érteni őket. A szőlőt termelők, de ezenkívül más mezőgazdasági termelők sem tudnak további áldozatot vállalni, még ha esetenként az ország érdekéről van is szó, hiszen ezen a környék en ez az egyedüli megélhetési forma - a több mint 50 százalékos munkanélküliséget nem is számolva. Kérdezem ezért miniszter urat, hogy átlátjáke a jövőt, milyen óriási veszélyt, problémát jelenthet, ha a jó minőségű borok helyett alacsony feldolgozottságú termék kerül ki az országból, amelyből magasabb szintű, így több exportbevételt jelentő bort lehet előállítani. A termelők és az ország érdekeit nem kellenee összhangba hozni? Gondoljae miniszter úr - illetve államtitkár úr , hogy ezen a területen is s zükség lenne az állam szabályozó szerepére, és védeni kellene a minőségorientált termelőket és üzemeket? Ha ez így megy tovább, a megtépázott hírnév is eltűnik a termeléssel együtt. Miniszter úr támogatjae ezt a folyamatot, hogy a következő években nem le sz bor, amit exportáljunk, és esetleg bort kell behozni az országba? Gondolom, ön is tudja, hogy ez mit jelent. Végezetül: támogatjae ön a must- és szőlőexport ismételt engedélyhez kötését... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő letelté t. - Zaj.) .., amivel kapcsolatban már megkeresték önöket. Köszönöm szépen, és várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra - némileg nagyobb csöndben - Soós Károly Attila válaszol. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskede lmi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációra válaszomat a földművelésügyi miniszter úrral egyeztetett alapon adom meg. '9394ben nálunk 3,63,7 millió hektoliter bort termeltek évente. Ez elmara d a korábbi 44,5 millió hektótól, és '95ben - a kedvezőtlen időjárási tényezők és agrotechnikai hiányosságok miatt - várhatóan csak 3 millió - vagy a legújabb jelzések szerint talán annál is kevesebb - lesz a bortermelés. A szőlő- és bortermelés alakulás ának kedvezőtlen tendenciáit látva, a hazai feldolgozók védelme érdekében '95. január 1jétől a szőlő, szőlőmust, valamint a szőlősűrítmény kivitelére járó korábbi exporttámogatásokat megszüntettük. A bor és pezsgő exporttámogatását pedig úgy módosítottuk, hogy a palackozott áru kivitelét lényegesen jobban preferáltuk - lényegében tehát úgy, ahogy ezt a képviselő úr is kívánatosnak tartja.
