Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
83 DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Én magam is remélem, hogy a III/IIIas üggyel kapcsolatos dolgok és azon iratok területén valamiféle előrelépés követk ezik be. Ugyanis az, ami folyik e területen idestova öt éve, az immár lassan - azaz nem is lassan - tragikomédia. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 36. §ának 4. pontja az adatvédelmi törvény 19. §át kívánja kiegészíteni új (4) és (5) bekezdéssel. Az új (5) bekezdés az úgynevezett belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő adatokkal bővítené azon adatkategóriák számát, amelyeket időlegesen el lehet zárni a nyilvánosság elől. Az említett új bekezdés ugyanis azt mondaná ki, hogy a b első használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő adat nem nyilvános a keletkezését követő 30 éven belül. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti. Tisztelt Há z! Ezt a rendelkezést két vonatkozásban is módosítani indítványozom. A jelentés 77. sorszáma alatt elfekvő módosító indítványomban az előirányzott harmincéves védelmi időt húsz évre szeretném leszállítani. A tárgybeli úgynevezett közbülső munkaanyagok a ny ilvánosság elől elzárt adatok hierarchiájában tudniillik az államtitkok és a szolgálati titkok alatt helyezkednek el, ami a védelmi időt illeti. A hierarchiának álláspontom szerint a védelmi időben is tükröződnie kell. Ellentmondást eredményezne, ha az egy ébként titkot sem képező közbülső munkaanyagok védelmi időtartama meghaladná a hierarchiában magasabb fokon elhelyezkedő szolgálati titkok maximális húszéves védelmi idejét. Ez a passzus egyébként arról tanúskodik, tisztelt Ház, hogy az előkészítés során n em fordítottak megfelelő figyelmet a titokvédelmi szabályozás és a levéltári törvény közötti összhang megteremtésére. Tisztelt Ház! A második indítványom, ami erre a törvényhelyre vonatkozik, az együttes jelentés 78. pontjában található. Ez alapján a már á ltalam idézett rendelkezést kiegészíteném azzal, hogy nem tagadhatja meg az engedélyt - itt a szerv vezetőjéről van szó , ha a kérelem az eldöntött ügyben készült költségbecslés, statisztikai vizsgálat, kutatási eredményeket tartalmazó jelentés, megvalósí thatósági tanulmány, szakértői vélemény, valamint a nyilvánosan idézett irat adataira irányul és a megismerés nem ütközik a (3) bekezdésben említett korlátozásokba. Értsd a (3) bekezdésen az adatvédelmi törvény 19. §ának (3) bekezdését, amely felsorolja a többi korlátozást. Tehát akkor állna fenn az az eset, hogy nem tagadhatja meg, ha ezek az adatok egyébként nem minősülnek titkoknak és nem esnek az egyéb kivételek köreibe. Tisztelt Ház! Nem vitás és teljesen rendjénvaló, hogy védeni kell ezeket az úgynev ezett közbülső munkaanyagokat. Ezt indokolja egyrészt az illetéktelen befolyástól mentes döntéselőkészítéshez fűződő érdek, másrészt a köztisztviselői munka szabad és őszinte jellegének szavatolása. De, tisztelt Ház, ezt indokolja még az államigazgatási m unka, illetőleg az államigazgatás és a közigazgatás tevékenységének ellenőrzéséhez fűződő érdek is, lévén, hogy mindannyian tudjuk, hogy az államigazgatási munka tényleg megkövetel egy bizonyos fokú diszkréciót, amit a dolgok természetéből fakadóan a munka végzői mindig is érvényesíteni fognak. A nyilvánosság és a zártság között meg kell találni azt az optimális határt, ami úgy biztosít nyilvánosságot, hogy még nem vált ki olyan reakciót az állami oldalon, hogy a köztisztviselők felszámolják maguk körül az írásbeliséget. Amennyiben ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, a köztisztviselők a munkavégzésükhöz szükséges diszkréciót csak úgy tudnák biztosítani, hogy felszámolják döntéselőkészítő munkájuk nyomait, akkor végképp ellenőrizhetetlenné válna a tevékenysé gük, nyoma veszhetne azon adatoknak, amelyekre nézve az információszabadságot a későbbiekben egyáltalán gyakorolni lehetne. Tehát ez is indokolja és ez is magyarázza tulajdonképpen, hogy azokban az országokban, ahol már hosszú hagyományai vannak a nyilváno sságnak, a döntéselőkészítés szakaszát mindenütt védik. Tisztelt Ház! Álláspontom szerint ugyanakkor valamilyen garancia mégis szükséges ahhoz, hogy a döntéselőkészítő, illetőleg a belső használatú adatok fogalmát ne lehessen parttalanul értelmezni.
