Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARÁTH MAGDOLNA (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
78 kutassák. Ezt szerintem tisztel etben kell tartani. És nem emlékszem, hogy a törvényben erről egyáltalán vane szó. (Dr. Szabad György: Van!) Van? Mert nem tanultam meg az egészet szóról szóra. Elnézést kérek. Tehát a zárt letétet tiszteletben kell tartani, és szerintem ez egészen más el bírálás alá esik - hogy a példámnál maradjak , mint az '56os muszkavezető. Mindenesetre a kérdésnek a differenciált megítélését jogosnak tartom, és ebben az ügyben valóban differenciáltan kell eljárnunk. Ami pedig az örökösök ügyét illeti: én csak abban az esetben ismerem az örökös jogosultságát, ha az örökös odahaza a lakásában őrzi az édesapa vagy édesanya iratait, és akkor teljesen az ő belátásán múlik az, hogy a kutató rendelkezésére bocsátjae vagy nem. Akik ilyen dolgokkal foglalkoztunk életünkben, azt tapasztalhattuk, hogy az örökösök közül egyesek nagyon szívesen jöttek az ember segítségére, szívesen bocsátották rendelkezésre az irataikat, mások viszont azt mondták, hogy kérem, szó se lehet róla. Ezt véleményem szerint - még egyszer mondom - tiszte letben lehet tartani abban az esetben, ha a szó igazi értelmében vett magánlevéltárról, egy család vagy egy egyén iratanyagáról van szó. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Baráth Magdolna képviselő asszonynak, MSZP. (2 2.30) BARÁTH MAGDOLNA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy Trombitás képviselőtársamnak válaszoljak, már csak azért is, mert némileg érintve vagyok ebben a dologban. Én ugyan nem voltam semmilyen pozícióban, de 199 1ben is a Politikatörténeti Intézet levéltárában dolgoztam, és részt vettem annak a bizottságnak a munkájában, amely a pártiratokat a Művelődési Minisztérium és az Országos Levéltár képviselőinek átadta. Az iratok átadása tételenként iratszinten történt, s mint az átadásiátvételi jegyzőkönyv is tanúsítja: egyetlenegy darab irat nem hiányzott. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Nem akarom folytatn i, tisztelt elnök úr, ezt a sort. Örülök annak, hogy Trombitás képviselő úr azt mondta, hogy nem akart sértegetni, vagy nem akart megsérteni egy frakciót. Én nem is vettem magamra, soha életben egyetlen iratot sem semmisítettem meg, valószínűleg nem is fog ok, mert hiszen ezekből élek. A szándék és a megvalósulás között azonban mindig van különbség. Én a szándéknak örülök, hogy nem akart megsérteni, és akkor nem folytatom, hogy ennek ellenére sikerülte vagy nem sikerült megsérteni. Ezt nem akarom vizsgálni. Egyet azonban hadd tegyek hozzá ahhoz, amit Baráth Magdolna vagy Kiss Gábor elmondott: én a HajdúBihar megyei helyzetet ismerem. Azt kell mondanom, hogy ez egykori pártiratok a HajdúBihar megyei levéltárban máig is hiány nélkül kutathatók. ELNÖK (dr. Gá l Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, hogy a következő blokknál már a módosító indítványok körében fog folyni a vita. Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot... (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Ehhez, Pokorni Zolt án? (Pokorni Zoltán: Igen.) Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Elnézést kérek, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én megértek mindenkit, aki esetleg Trombitás Zoltán szavain megsértődött, magára vette vagy nem vette magára. De félreértés ne essék:
