Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
76 mert senkinek az emlékét és egyéb tevékenységét nem akarom ezzel megbántani. De azt teljesen elhagyandónak tekintem, hogy a kutatás attól függjön, hogy a tanszékvezetőm hozzájárul vagy nem járul hozzá, hogy az Akadémián megvannak az én barátaim vagy nincsenek meg, akik ezt támogatják. (22.20) Én ezeket mindenképpen olyan gátaknak tartom, amelyeket le kell bontani a kutatás előtt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Trombitás Zoltánnak, Fidesz. DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr hozzám szólt, és természetesen így a válasznak is el kell hangzania. Természetesen nem állt szándékomban megrágalmazni a 209 fős MSZPfrakciót. Többes számot használtam. Azért használtam többes számot, mert tudjuk azt, hogy iratmegsemmisítések történtek. Azt már nem tudjuk pontosan, hogy milyen iratmegsemmisítések történtek, mert nem mi semmisítettük meg ezeket az iratokat, nem mi voltun k olyan pozícióban, hogy iratokat semmisíthettünk meg. Voltak a mai MSZPfrakcióban is jelen levő olyan emberek, akik akkor komoly beosztásokat töltöttek be, akik tudhatják, hogy ha iratmegsemmisítések történtek, milyen iratmegsemmisítések történtek. Mi ez t nem tudhatjuk. De szeretnénk, ha azoknak az iratoknak a kutatását, amik megmaradtak, teljes mértékben lehetővé tennék. Azt tagadni, hogy iratmegsemmisítések történtek, természetesen lehet, ezzel persze nehéz vitába szállni. De én azt gondolom, hogy az té ny, hogy iratmegsemmisítés történt. Rágalmazni pedig nem kívántam egyetlenegy jelen levő MSZPs képviselőt sem ezzel az állítással. A többes szám arra vonatkozott, hogy többen végezték ezt. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gellért Kis Gábor nak, MSZP. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Két percre kértem szót, elnök úr. Köszönöm szépen. Kávássy Sándor iménti felszólalásában számomra volt egy érdekes momentum, ami talán hasznosítható volna a további vitában. Ő beszélt arról, hogy a '56os egyetemi muszk avezetőről miért is ne lehetne kritikát mondani. Nota bene lehet, még a törvény értelmében is, hiszen elmúlt már harminc év, úgyhogy miért is ne lehetne, ezzel nincsen baj. De modellnek fogadjuk el, hogy egy ilyen helyzet áll elő. Ugyanakkor tudomásom van arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában ott van több tíz- vagy százezer oldalon Szentkuthy Miklós zseniális írónk hagyatéka, aki - ha jól tudom - hatvan évre zároltatta ő maga ezt a hagyatékot. Baráti köréből származó információim szerint ez a hagyaték jelentős részben olyan információkat tartalmaz, amelyek az ötveneshatvanashetvenesnyolcvanas évek irodalmi közéletét, Magyarország szellemi közérzetét veszik górcső alá; és részben információk, részben emóciók alapján keresetlenül fogalmaz. É s ő - aki ismerte őt személyesen, tudja - bizony meglehetős invencióval, indulattal fogalmazott. Tegyük fel ebben az esetben is, hogy nem volt az örökhagyónak kikötése, nem mondta azt, hogy X évtizedig zárolva az anyag, az örökösök döntenek, miként az előb bi esetben. Vane a törvényhozó olyan helyzetben - és a kérdésem erre irányul , hogy jogi szempontból különbséget tegyen Szentkuthy Miklós és a muszkavezető között. Az én problémám és a vitám - amiről a korábbiakban már volt szó - nagyjábanegészében ebbe n áll. Remélem, jól értik, amit mondtam.
