Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
74 Miért mégis a 15 év és miért nem az azonnali? Azért, mert 15 évig mint iratot, irattári anyagként őri zhetik a termelt iratokat azok a szervek, amelyek ezeket az iratokat termelik egyfelől, és másfelől tulajdonképpen a kutatásnak a titokvédelmi törvény, az állami, a szolgálati titok és a személyiségi jogok alapján kell végbemennie, ezek között a keretek kö zött. (22.10) Ebből következően tehát az azonnali kutathatóságnak - hogy egyéb szempontokat ne mondjak - ilyen természetű korlátai is vannak. Még egyszer mondom azonban: a 15 éves időtartamot speciális esetben - akár még ha ez a szakmai konzisztenciát meg is bontja - a magam részéről el tudom fogadni, és majdnem biztosra veszem, hogy a szocialista párti frakció ebben a tekintetben ugyancsak nem fog fenntartásokat hangoztatni, illetve kérdéseket támasztani. Szeretnék azonban még egyetlen mozzanatra kitérni, mert ezt az érvelésben többször hallottam: "hiteles képet kaphassanak a demokrácia előtti korszakról" - ezért nagyon fontos az ezekhez az iratokhoz való hozzáférés. Engem itt elgondolkoztat a "hiteles" szó. S ha igaz az, hogy a tudományok osztályozása, mon djuk - még ha ez vitatott is - ténytudományokról és értéktudományokról beszél és különbséget tesz természet- és társadalomtudományok bizonyítási kényszere, bizonyítási lehetőségei között, akkor én azt gondolom, hogy önmagunkat tévesztjük meg, ha a hiteless ég ügyét a források gazdagságával hozzuk egyenes összefüggésbe, és nem veszünk tudomást arról, hogy társadalomtudományi tények esetében az interpretációnak mindig van politikai, gazdasági és egyéb érdekkötöttsége, ami az úgynevezett igazság vagy igazságosz tás szempontjából hamis útra is tévedhet. Ebből következően önmagában a források feltárása igazában a hitelességnek nem garanciája. Nagyobb valószínűséggel lesz hiteles minden kutatás akkor, ha komoly forrásanyagra támaszkodik és elvégez forráskritikákat i s, de én egyrészt mindannyiunkat óvnám az egyéb természetű felelősségvállalástól, másrészt pedig számoljunk a megközelítési szempontok különbözőségével és azok ütköztetésével. Én ezért inkább fogadnám el az irategyüttesnek arra a sajátosságára vonatkozó és zrevételt vagy felfogást, amit Szabad György képviselő úr fejtett ki: a mind teljesebb megismerését a múltnak, a valóságos történeti igazság feltárásához való közelítés lehetőségeit, és óvakodnék mindenféle véglegességtől - itt az igazság, itt térdelj le! Ettől kezdve az a szempont, ahogy én egy történeti eseménysort vagy forrásanyagot szemlélek, ez az osztó igazságot fogja képviselni. Én ezért azt gondolom, ne osztogassunk egymásnak fölöslegesen a vita adott szakaszában sem kisebb, sem nagyobb sértéseket. Én nem tagadom a személyes felelősséget sem, annak a rám háruló részét az eltelt időszakkal kapcsolatban, de ezek az "iratmegsemmisítések" meg a "mitől tetszenek félni?" nem túlságosan jóízű felvetések, és én azt gondolom, maradjunk a tárgyiasság mezején. Még egyszer mondom tehát: miközben az a véleményünk, hogy a szakmai szövet egységét, konzisztenciáját ez az egész megközelítési szempont megbontja, azon leszünk, hogy ezt a szocialista párti frakció elfogadja, tudomásul vegye; és azon garanciákat - amelyek et Szabad képviselő úr megfogalmazott a tudományos kutatás indokoltsága szempontjából , érvényesítve mindenki megtalálja a saját számítását és a lelke nyugalmát is a törvényjavaslatnak ezzel a pontjával kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gá l Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én pontosan tudom, hogy egy ilyen kései órán a Ház vitáját má r viszonylag kevesen követik figyelemmel ebben az országban, mégis pusztán a jegyzőkönyv számára hasznosnak tartanám, ha Trombitás Zoltán képviselőtársunk tisztázná, hogy abban a mondatban, miszerint "tisztelt MSZPs képviselőtársak, mitől félnek, hiszen ' 8990ben a kompromittáló iratok nagy részét úgyis megsemmisítették?", nos, ebben a mondatban a
