Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁL BÉLA (MSZP):
49 azt a hihetetlenül nagy munkát, amelyet Szabad György professzor a levéltári törvény vitájában és módosításában elvégzett; javára vált. (20.10) A másik cso mópont, amiről a bizottsági vitában szó volt, a személyiségjog garanciáira vonatkozott. A levéltári törvénynek egy nagyon fontos pontja, hogy a kutatás szabadsága és a személyiségjogok bizony olykor ellentmondásba kerülhetnek, és ilyenkor a személyiségjog elsőbbséget élvez. A törvényjavaslat eredeti formájában is elégséges garanciát tartalmazott erre nézve, de voltak olyan módosító indítványok, amelyek ennek ellentmondtak, és ezek a bizottságokban sem kapták meg a támogatottságot, elsősorban ezért, nem pedi g politikai meggondolásokból. Végül pedig a leginkább vitatott kérdésről, a kutathatóság idejéről. A mi bizottságunkban is - gondolom, máshol is - miként a vitában kiderült, elsősorban a két koalíciós párt szakemberei vagy ezzel foglalkozó politikusai közö tt volt a vita. A szocialista frakcióban az az álláspont alakult ki - egyébként messze méltányolva azt a szándékot, hogy a múltat minél részletesebben, minél gyorsabban ismerje meg a közvélemény , hogy támogatni lehet minden ilyen törekvést. Erre nézve eg yébként lehetőséget ad maga az eredeti törvényjavaslat is. Mi azt mondtuk, hogy az eljárást illetően az az igazán demokratikus, ha nem beszél kétféle történelemről ez a levéltári törvény, ha egyetlen egységnek fogja fel a múltat, márcsak azért is, mert pra ktikusan minden, az elmúlt időszakból származó jelentősebb konfliktussal összefüggő iratanyag már szabadon kutatható. Ennél fogva sokkal inkább gesztusértéke volna egy ilyen 15 éves alacsonyabb kutathatósági határnak. Úgy gondoltuk, hogy magának a demokrác iának a minőségéről szól az, hogy egyformán ítéljük meg a múltunkat, mert nincs kétféle mérce, amivel a múltat mérni lehet. Ezt az álláspontot követtük, és bizony a szocialista többség volt az, amely végül is a bizottságban, nem egyetértve ezzel a javaslat tal, azt elvetette. Nagyjábanegészében ebben foglalható össze a múlt heti vitánk. Úgy gondolom, hogy ez a törvény most már a titokvédelmi törvénnyel együtt valóban olyan egységet alkot, ami jelentős mértékben pontosítja azokat a szabályokat, amelyek révén a keletkezett iratanyag hozzáférhető lesz, és törvényesen szabályozott lesz azok kezelése. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a részletes vitában kizá rólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet szólni. A Házszabály 105. § (2) bekezdése értelmében a részletes vitát a bevezetésre és a címre vonatkozóan a vita végén kell megnyitni és lezárni. Az ajánlás 1. pontjához ezér t a részletes vita végén lehet felszólalni. Indítványozom az ajánlás 25. pontjai tárgyalásának összekapcsolását, melyek a törvényjavaslat I. fejezetében a törvény célját meghatározó rendelkezéseket kívánják módosítani, illetve kiegészíteni. Az indítványró l kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselő úr jelezte előzetesen írásban felszólalási szándékát, de azt nem tudom, mert nincs külön jelezve, hogy mely pontokhoz. Ezért kérem, hogy gomb megnyomásával külön is jelezzék. Kérdezem tehát, kíváne valaki szólni a részletes vita e szakaszához, tehát az ajánlás 25. számú pontjaihoz. (Pál Béla jelentkezik.) Mega dom a szót Pál Béla képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatomat szeretném indokolni, amelyet a T/10 59/18as számon nyújtottam be. A törvényjavaslat 1. §a tartalmazza mindazokat a törvényi célokat, amelyeket a törvényalkotó elengedhetetlennek tart a köziratokról, a közlevéltárakról, valamint a magánlevéltári anyagok védelméről szóló törvényjavaslatban.