Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 30 (101. szám) - A nyugellátások, baleseti nyugellátások 1995. évi szeptember havi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslatokról történő szavazás és a zárószavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
412 Tisztelt Országgyűlés! A titkos szavazás időtartamára mintegy 40 perces szünetet rendelek el. (Szünet: 10.5111.36 Eln ök: dr. Kóródi Mária Jegyzők: dr. Semjén Zsolt és dr. Kiss Róbert) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket és megkérem az irodákban tartózkodó képviselőket, hogy fáradjanak az ülésterembe, mert rövidesen szavazásra ker ül sor. Felhívom képviselőtársaim figyelmét a Házbizottságnak arra az általános érvényű állásfoglalására, mely szerint a mobil telefonkészülékeket az ülésteremben nem tartjuk bekapcsolva. Ezt a kérést szeretném a páholyban ülő szakértők felé is tolmácsolni . (Rövid szünet után.) A nyugellátások, baleseti nyugellátások 1995. évi szeptember havi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslatokról történő szavazás és a zárószavazás ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nyugellátások, baleseti nyugellátások 1995. szeptember havi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak határozathozatala és zárószavazása. Az előterjesztést H/1115. sz ámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/1155/9. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a korábbi vitában elhangzottakra. Kérem képviselőtársaimat foglalják el helyüket, egyb en megadom a szót a miniszter úrnak. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A nyugellátások, baleseti nyugellátások szeptemberi emeléséről szóló országgyűlési határozattervezet vitájában elh angzott felvetések közül először is az ilyenkor mindig szokásos számháborúra, azaz arra a kérdésre, hogy mekkora, hány százalékos is legyen a nyugdíjemelés mértéke, szeretnék kitérni. Nos, mint ahogy ezt korábban is hangsúlyoztuk, a kormány - egyetértésben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal, a rendelkezésre álló tényadatokból kiindulva, illetve a várható nettó keresetnövekedés mértékéhez igazodva - javasolta azt a 4 százalékos mértéket, amelynek révén az ez évi átlagos nyugdíjemelés eléri a 15,4 százaléko t. Ellenzéki képviselőtársaim közül, akik a kormány javaslatánál egykét ponttal magasabb, azaz 56 százalékos emelést javasoltak, indítványukat azzal indokolták, hogy a nettó keresetnövekedés átlagos nagysága bizonyos szakmai körök szerint magasabb lesz, mint az általunk prognosztizált. Nos, a határozati javaslat benyújtása óta eltelt további egyhavi tényadatok - akár úgy is fogalmazhatnék, hogy sajnos - ezt a feltételezést nem igazolták. Az előrejelzések változatlanul azt bizonyítják, hogy az éves átlagke reset növekedése 1516 százalék között lesz, és nemigen várható ennek túllépése. Azt csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy egy százalékponttal magasabb nyugdíjemelés több mint 1 milliárd forint, a két ponttal magasabb pedig közel 9 milliárd forint többletk iadást jelentene a társadalombiztosítási alapokból. De nem ezért, hanem mert a rendelkezésre álló reális prognózisok nem támasztják alá, a kormány nevében nem tudom támogatni az 5 és 6 százalékos emelésre tett javaslatokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyu gdíjemelés rendszerére, módszerére is hallottunk észrevételeket, javaslatokat. Utalnék Bleyer Jenő vagy Kis Gyula József képviselő úr felszólalására. Ezek ugyan a jövőre értelmezhető javaslatok, de már most szeretném jelezni, hogy támogatni tudom azokat az elképzeléseket, hogy ne feltételezéseken, különböző prognózisokon veszekedjünk, hanem
