Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak

1995. június 27 (100. szám) - Kapronczi Mihály (független) - a külügyminiszterhez - "Lesz-e nyáron magyar-román alapszerződés?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):

340 DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter

: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Tigáz, illetve a TigázÉpterv privatizációjának ügyéről

körülbelül 34 hete van információm, Takács Imre képviselő úr már tájékoztatott az ottani vélt vagy

valós visszaél

ésekről. Az ön interpellációjára való felkészülés során kiderült, hogy az ügy ennél sokkal bonyolultabb;

mint az az írásban megküldött kérdésben is áll. Ezért a Házszabály alapján 30 napot kérnék az írásos

válasz megadására. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály alapján ahhoz, hogy a miniszter úr írásban válaszolhasson,

a Ház hozzájárulása szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy a miniszter úr írásban vá

laszoljon az interpellációra? Kérem, szavazzanak!

(Szavazás.) Kérném Nagy

Frigyes képviselő úr gépét bekapcsolni!

(Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés

194 igen, 27 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett hozzájárult ahhoz, hogy Suchman Ta

más

miniszter úr írásban válaszoljon Kósa Lajos képviselőtársam interpellációjára. Kapronczi Mihály (független) - a külügyminiszterhez - "Lesze nyáron magyarromán alapszerződés?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Tisztelt O

rszággyűlés! Kapronczi Mihály képviselőtársunk, független, interpellációt nyújtott be a

külügyminiszterhez

"Lesze nyáron magyarromán alapszerződés?" címmel. Kapronczi Mihály

képviselőtársamat illeti a szó. KAPRONCZI MIHÁLY (független)

: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nyílt titok, hogy miniszterelnökünk mielőbb

szeretné aláírni a magyarromán alapszerződést. Félő, hogy a Hornkormány ismét a nyári parlamenti

szünetet használja majd ki olyan döntés meghozatalára, amely nemzetünk sorsát érinti

. Az többékevésbé közismert, hogy a romániai magyar közösség évtizedek óta mennyire a

fenyegetettség állapotában él. Az RMDSZ kénytelen volt leszögezni: ma már csak az autonómia

mentheti meg a magyarságot, ezért az autonómiára törekvés immár a reálpolitik

ához tartozik. (16.00) Nem közismert azonban az utóbbi hetek néhány eseménye: 1. Június közepén a bukaresti rádió szokásos katonaműsorában szó esett az új román katonai

doktrínáról, mely a bukaresti parlamentben a bizottságok előtt fekszik. Amennyiben e

do

kumentumból törvény lesz, törvényes lehetőség nyílik arra, hogy a román hadsereg fellépjen az

úgynevezett szeparatista törekvések képviselői ellen. Ez nem csupán elméleti aggály. 2. A bukaresti rádió katonaműsorában ugyanis megszólaltattak egy magas rangú

román tisztet is,

aki kifejezetten utalt arra, hogy a katonaság bevetésére az autonómiát követelők ellen kerülhet sor. 3. Lehete ezek ismeretében...

(Az egymás között beszélgető KDNPs képviselők felé mondja:)

... - elnézést kérek... - véletlennek tekinten

i azt, ami az utóbbi hetekben a székelyföldi Csíkszeredán és

Kézdivásárhelyen történik? Csíkszereda 48 ezer lakosából ma még 42 ezer magyar. E magyarlakta

várost - mit tesz a véletlen - éppen a közelmúltban a román katonai vezetés váratlanul stratégiai

fon

tosságúnak minősítette, és ezért elrendelte egy nagy létszámú román katonai alakulat

odatelepítését. A létszámra abból a tényből lehet következtetni, hogy a város feladatul kapta: 2200

tiszt számára biztosítson lakást. 4. Hasonló lépés történt Kézdivásárhe

lyen is, amely szintén váratlanul most kapott stratégiai

fontosságot.