Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZILI KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KÓNYA LAJOS (MSZP):
26 felfogása közötti különbség abban van, hogy ha én különböző önköltségű gázt különböző távolságokra szállítok, akkor különböző költségeim merülnek föl. Ha ezzel szemben egységes árat fogok alkalmazni, akkor vagy támogatnom kell az átlagon aluli haszonnal rendelkezőket az adófizetők pénzéből , vagy pedig olyan magasra kell emelnem az egységárat, hogy mindenki, még a legalacsonyabb nyereséggel dolgozó is megtalálja a számítását. Ez pedig, hogy marxista terminológiával éljek, jelentős extraprofitot fog indukálni a kedvezőbb földrajzi helyzetű vá llalatoknál. Ezt kellene elkerülni, hiszen semmi okunk arra, hogy a magyar adófizetők pénzével támogassuk ezeket a vállalkozókat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szó t Szili Katalinnak, a Szocialista Párt frakciójából. DR. SZILI KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak és kizárólag Balsay úr aggodalmaira szeretnék reagálni. Azt hiszem, itt a kauzalitásban az egy dolog, ha van energiakényszer, egy dolog a privati záció, és természetesen ha és amennyiben olyan tevékenység szükséges, amiben energiakényszer kapcsán szükségeltetik bárminemű, akár atom- vagy bármilyen energiaképző létesítménynek a létrehozása, már ma is létezik olyan jogszabály, amelynek alapján ennek a környezetvédelmi hatásait vizsgálni kell. A 86/1993as kormányhatározat lehetőséget biztosít az úgynevezett környezeti hatásvizsgálatok végzésére. Ennek a mellékletében van egy taxáció, ami felsorolja azokat a beruházásokat, amelyeknél ezt kötelező elvége zni. Hangsúlyozom, hogy ezeknek a környezeti hatásvizsgálatoknak van egy úgynevezett társadalmi és gazdasági válfaja is, ami, azt hiszem, rendkívül jó és kellő garanciát biztosít arra, hogy ezek a beruházások az országunkban felesleges terhelést ne okozhas sanak. Hozzáteszem azt is, hogy ez már a társadalmi nyilvánosságot is biztosítja azzal a passzusával, amely bevezeti a közmeghallgatás intézményét, és természetesen ezt a jogszabályt a környezetvédelmi törvény is magáévá tette, és ez a jövőben is hatályos lesz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Szalay képviselő úr is kétperces..? (Szalay Gábor: Igen.) Megadom a szót. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Schamschula György Képviselő Úr! A legutóbbi válaszával kapcsol atosan, azt hiszem, van egy alapvető félreértés. Ha ugyanis abban megállapodunk, hogy ilyen kötött árrendszer mellett, mint amilyen a mienk most és amilyen lesz is a belátható jövőben - és itt akár árképletről, akár hatósági árról beszélek, de mindenképpen egy kötött, mindenkire egyformán vonatkozó, egységes fogyasztói árról beszélünk , akkor persze önnek igaza van, hogy különféle hasznot fognak realizálni a szolgáltatók, hiszen lesz, akinek kevesebb fogyasztója lesz, lesz, akinek hosszabb távolságra kell szállítania a gázt vagy a villanyt, és ez igaz. Nos, a kettő között ez a látszólagos ellentmondás úgy oldódik fel, hogy nyilván az a befektető, aki a rosszabb hatékonyságú, a kisebb eredményességet produkáló szolgáltatóra tesz ajánlatot, az kisebb ajánlati áron fog jelentkezni, mint az, amelyik a várhatóan nagyobb hasznot realizáló szolgáltatóra fog ajánlatot tenni. Itt tehát a fogyasztói ár adott és egységes, és ezeket a meglévő profitabilitási különbözőségeket az ajánlati ár különbözősége fogja áthidalni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Kónya Lajos képviselő úrnak, a Szocialista Párt frakciójából. KÓNYA LAJOS (MSZP) :
