Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
23 önkormányzati szolgáltatói vállalatai jelentkeznek, tehát egy önkormányzati tulajdon akar belépni a magyar privatizációba külföldi tulajdonosként. Azért itt érdemes elgondolkozni, hogy a profitból egy német város kórházépítését finanszírozzuk, vagy az esetleg saját magyar városaink köziskolái, közoktatási és egyéb intézményei forrásává váljon a helyi adók révén . Végül egyetlenegy dolgon érdemes elgondolkozni - és ezt nagyon komolyan mondom. Mint volt ipari miniszternek azokkal a nagy európai energiatermelő és szolgáltató cégekkel megmaradt a kapcsolatom, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek itt Magyarországon a pr ivatizációban. Ők maguk jelezték, hogy bizony nem is fognak ajánlatot tenni 49 százaléknál nagyobb privatizációra, mert abszurdnak tartják, hogy külföldi tulajdonos lépjen be a szolgáltató szektorba. A tisztességes nyugati nagyvállalkozások pontosan a magá ntulajdoni szektorból és az önkormányzati szektorból ezzel a kritériummal fognak pályázni. Tehát ne ringassuk magunkat illúziókban. Amit mi kergetünk, az Európában valóban nem szokásos. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszontválaszra Schamschula Györgynek megadom a szót. DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (MDF) : Köszönöm, elnök úr. A Miklós képviselő úr által elmondottakhoz szeretném hozzátenni: először is köszönöm, hogy a Matávot mint privatizációs objektumot megemlítet te, azonban kérem vegye figyelembe, hogy mi a Matávnak kisebbségi részvénycsomagját privatizáltuk; 3132 százalékot, ha jól emlékszem. Tehát semmiképpen nem merült fel ugyanaz az esély vagy ugyanaz a veszély, mint itt az energiaszektornál. A másik. Úgy lát szik, félreértette az európai csatlakozással kapcsolatban mondottakat. Kérem szépen, én azt mondtam, hogy az Európai Unióban nem túl messzi időhorizonton ki fog alakulni egy egységes energiatarifarendszer úgy a gázra, a villanyáramra, mint minden másra. H a ez kialakult és mi tagjai vagyunk az Európai Közösségnek, akkor valóban nincs értelme az energiaszektorban fönntartani az állami részvénytöbbséget, mert akkor teljesen mindegy, hogy magyar áramot vagy osztrák áramot fogunk vásárolni mint fogyasztók. Azon ban amíg ez nincs meg, addig az elektromos áram, az elektromos energia árával az egész magyar gazdaságot befolyásolni lehet; sőt - mit mondjak - talán meghatározó módon lehet a magyar gazdaságot irányítani. Ezért félünk és ezért tartunk attól, hogy könnyel műen kiadjuk a kezünkből ezeket a lehetőségeket. Végezetül azt hiszem, a Matáv privatizációja azért sem jó példa, mert a Matáv privatizációs szerződésében benne van, hogy a koncessziós szerződés aláírásától számított 8 év múlva párhuzamos hálózat kiépíthet ő, és minthogy Angliában megtörtént a távközlő hálózat privatizációjával párhuzamosan egy másik távközlő hálózat kiépítése, itt az energiaszektorban nem lehet párhuzamos működésre lehetőséget adni; legalábbis a gyakorlatban ez még sehol nem valósult meg. K öszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Mielőtt továbbadom a szót, csak jelzem, minden képviselőtársunk, akinek a nevét a monitoron látom, itt most spontán határozta el a hozzászólását. Én ebből önmagában nem tudom, melyik a kétperces, legfeljebb aki az imént felszólalt, arról feltételezhető. Tehát kérem, jelezzék ezt kézfeltartással. Így most Szalay képviselő úrról tudom, hogy kétpercest kíván, megadom a szót. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. S chamschula képviselőtársam az árakat illetően bocsátkozott fejtegetésbe, különösen az első felszólalása alkalmával. Azt mondom, hogy amit ő elmondott, az bizonyos esetben indokolt. Tehát ha szabadáras rendszer lenne Magyarországon, akkor bizony ez azt jele ntené, hogy például a gáz - amit ő hozott fel példának - az ország egyik sarkában más fogyasztói árral rendelkezne, mint az ország másik sarkában.
