Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László):
24 De tisztelt képviselőtársam, itt senki nem beszél szabadáras rendszerről. Ha gyorsan összeszámolom, körülbelü l négyfajta módon lehet árat meghatározni: lenne egy hatósági ár, amit bármely hatóság ad hoc módon dönt el, hogy épp' mennyi a végfelhasználói ár; aztán nyitott képlettel, ahol egy áreszkalációs formulával a változók előre meg nem határozott módon változn ak; aztán egy zárt árképlettel, ahol a változók előre meghatározott módon változnak; és végül a negyedik az, amit említett, a szabadversenyes ármeghatározás. Ez utóbbiról nincs szó. Csak arról van szó, hogy valami módon, vagy hatósági árral - én nagyon nem szeretném, de most jelenleg úgy áll a dolog, hogy valószínűleg hatósági ár lesz továbbra is előírva , vagy nyitott vagy zárt árképlettel fogjuk a fogyasztói végfelhasználói árat előírni a gázszolgáltató részére is. Ha pedig így van a dolog - márpedig így van , akkor bizony nem fordulhat elő az az eset, amit ön említett, hogy Szabolcsban ennyi lesz a gáz ára, Zalában pedig annyi. Ugyanakkor hozzá kell tegyem, ez nem azt jelenti, hogy szabadon szoríthatjuk lefele az árakat, hiszen jól tudjuk, hogy a villam osenergiaár összetevői, a tüzelőanyag ára nem lesz olcsóbb mint Nyugaton, különösen amikor a tüzelőanyagimportunk egyre emelkedő részarányt képvisel; a tőkeköltségeink nem lesznek alacsonyabbak, mint Nyugaton, hiszen a berendezéseink nagy része nyugati g ép, de a magyarok is vannak ilyen ármagasságúak; a hitelkamatok nem alacsonyabbak, mint Nyugaton; a befektetői haszonremények nem lehetnek alacsonyabbak, mint Nyugaton. Mi lehet alacsonyabb? Egyedül csak a munkaerő ára, az pedig az energetikai árszerkezetb en 8 százalékot képvisel, azaz nem mérvadó. Ezek alapján én azt mondom, hogy az Ön által említett aggályok önmagukban igazak - teoretikusan , de a magyar viszonylatban nem relevánsak. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Balsay I stván képviselő úrnak, a Fidesz Magyar Polgári Párt frakciójából. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az, amitől tartottam az energiarendszer privatizációjá val kapcsolatban, ma a magyar parlamentben kimondásra került. Méghozzá arról volt szó a vita során, hogy Magyarországon elképzelhető egyfajta speciális tőkeinjekció formájában, erőműépítéssel is, hogy a magyar energiarendszer privatizációjában a külföldi, nyugati tőkebefektetők ilyen formában vegyenek részt. Ettől csak tartottam eddig, ma már ez kimondásra is került. Szemem előtt látom azt, amikor Magyarország nemcsak tranzitország lesz, hanem a keleti energiatermelők és a nyugateurópai összekötő, elosztó hálózat között Magyarországon atomerőművek és olyan gázturbinás erőművek épülnek, amelyek itt Magyarországon energiát importálnak. Felhívom az itt jelen levő Szili Katalin államtitkár asszonynak a figyelmét arra, hogy ennek kialakulása ellen az elfogadott környezetvédelmi törvény ismeretében próbáljon meg olyan gátat vetni, hogy Magyarországon egyfajta úgynevezett állami vagy nemzeti érdekből az energiarendszer privatizációja során energiatermelő szuperhatalomként az ország környezeti állapotának további ro mlását ne idézzük elő. Erre a figyelmet fel kívánom hívni, hiszen ennek a lehetősége a privatizáció kapcsán és a privatizáció után fennáll. Mint környezetvédőnek rendkívül ellenszenves ez a megoldás, ezért arra kívánom a figyelmet felhívni, hogy a gondolko dásunk inkább olyan irányba hasson, hogy ennek a megakadályozására tegyünk lépéseket. Ennek részletezését nem kívánom elmondani, de a környezetvédelmi törvény kapcsán erről már szót ejtettem. Köszönöm. (18.10) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Miklós L ászló képviselő úrnak megadom a szót kétperces hozzászólásra.
