Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
97 hogy ezzel az üzembe helyezés valósuljon meg. Ha a sok ok közül csak egyet említek, akkor bizonyára önök is belátják: a szlovák félnek sem lehet érdeke, hogy a jelenleg épülő Cvariáns második ütemének a műtárgyait egy olyan úton tudja megközelíteni, a mely a Duna fő medre - tehát az öreg meder, az ÖregDuna és már kiépített gát, töltés - mellett helyezkedik el, olyan duzzasztással, amely a főmedret elhagyná, s ezt az utat járhatatlanná tenné. A szlovák félnek sem lehet tehát ilyen érdeke. Fontos kérdés az is, hogy ez a tervezett megoldás lehetővé teszi azt is, hogy a kishajóforgalom - legalábbis egyelőre a magyar szakaszon , megvalósulhasson. A bizottságban természetesen szó esett arról is, hogy milyen az egyes megoldások költségkihatása. Annak ellenére megvitattuk ezt, hogy igazából a költségvetés módosítását nem érinti ez az országgyűlési határozati javaslat, tekintettel arra, hogy az általános tartalék terhére szándékoznak megvalósítani ezt a fenékgátat vagy keresztgátat. Az ülésen is elhangzott, hogy nagyon szóródnak az összegek: hallottunk 40 millió forintról, 400, illetve 450 millió forintról is. A hozzászólásokban elmondták: itt végül is arról van szó, hogy ha egy teljes elzárás következne be, és csak egy gátat építenénk, amin a víz nem bukik át, a z egy jóval olcsóbb megoldás - csak ezt senki nem szorgalmazhatja napjainkban, és e miatt kell azzal számolni, hogy mintegy 400 millió forintba kerül ennek a megoldása. Ez úgy fogalmazódott meg, hogy 400450 millió forint körüli összeget kell itt figyelemb e venni. A mellékágakban kiépítésre kerülő műtárgyak már a korábbi kormányhatározat alapján is indokoltak voltak, megfogalmazásra került, hogy ezeknek a kiépítése szükséges. Sajnos, mind ez ideig elmaradt, és ezért az elkövetkezendő időszakban ezeknek a me gépítése nem kifejezetten ennek a variációnak költségeihez kell hogy hozzászámítódjon, hanem az összes többi más - tehát a szivattyús vízpótlás - esetében is indokolt beruházásnak számítanak. A beruházás költségeit én is tólig határral adtam meg, s termés zetesen ez bizonyára változni fog, azért nincs fix összeg, mert nem egy konkrét költségvetés készült rá, hanem a szándékok szerint pályázati úton kívánja majd a kormány ezt megépíttetni. A bizottság többségi véleményt megfogalmazó képviselői sajnálkoztak a miatt, hogy ma már csak a rossz, a rosszabb és a még rosszabb megoldások közül választhatnak, de mindent összevetve úgy gondoljuk, hogy a legkisebb rossznak az elénk terjesztett országgyűlési határozati javaslatban foglaltakat tarthatjuk, és ezért ajánlott ák tizenöten a tisztelt Háznak általános vitára a határozati javaslat tervezetét. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (12.00) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Pokorni Zoltánnak, a bizottság kisebbségi álláspontja ismertetésére. POKO RNI ZOLTÁN , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság kisebbségi álláspontja négy kérdés körül foglalható össze. Az egyik kérdés az volt, hogy vajon ideiglenese az a megoldás, amiről itt az országgyűlési határozati javaslatban olvashatunk. Maga az előterjesztő képviselője kérdésünkre kitért erre, mely szerint a fenékküszöb vagy keresztgát megépítéséhez mindenképpen szükséges a szlovák fél hozzájárulása. Ezt a szl ovák fél már idejekorán, ha jól emlékszem az előterjesztő képviselőjének a szavaira, már másfél évvel ezelőtt megadta. Azonban egy ideiglenes létesítmény lebontásához is szükség van hasonló módon a szlovák fél hozzájárulására, szakkifejezéssel élve: vízjog i aktusára. A bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazó képviselők erős aggodalomnak adtak hangot, mely
