Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Ilyen gazdagok vagyunk?" címmel - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
908 DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képv iselőtársaim! A nyolcvanas évek elején Magyarországon a tervgazdaság őrületében három hulladékmegsemmisítő mű felépítését írták elő. Egyet északon: Rudabányán, egyet az ország közepén: Dorogon, egyet délen: Baranyában, Garé mellett. Az utóbbi kettő fel is épült, az északi nem. Amikor felépültek a hulladékégető művek, kiderült, hogy azok kapacitása messze meghaladja a szükségeset, ezért a dorogi és a Garé melletti hulladékégető lényegében vagy veszteségesen üzemelt, vagy valahol éppen a veszteség határán. En nek ellenére most évekig tartó tervezéssel Rudabányán elkészült egy olyan égetőműnek a terve, ami a többi hulladékégetőhöz képest luxus körülményeket jelentő, egészen különleges adottságú égetőmű - azonban természetesen ez sem tud mást, mint a többi: csak hulladékot tudna megsemmisíteni, de óriási áron, hiszen ötmilliárd forintnyi külföldi hitelt kellett a magyar államnak ehhez felvennie. Ennek a következménye nyilvánvalóan az lesz, hogy miután ennek a luxus kivitelű hulladékégető műnek az egy tonna szemétr e eső megsemmisítési költsége háromnégyszerese a korábban már felépített hulladékégető műveknek, ez sokkal drágábban fog üzemelni, mint a korábbiak, nem is szólván arról, ha üzemelni fog, akkor nyilvánvalóan a már eddig üzemelteknek veszteséget fog okozni , mert a kevés munkát is meg kell osztani. Ezek után három kérdés merül fel. Ha egyszer eleve veszteséges lesz ez a hulladékégető mű, miért kellett felépíteni, miért nem gondoltak arra, hogy a meglévő kettő veszteségét tovább fogja növelni? Miként képzeli el a kormányzat e kiemelten drága hulladékégető jól kiszámítható veszteségének a fedezését? Végül az a kérdés merül fel, hogy ha eleve veszteséges lesz ez a hulladékégető mű, miből fogják kifizetni a felvett külföldi hiteleket? Várom az államtitkárnő válas zát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Az interpellációra Szili Katalin államtitkár asszony válaszol. Megadom a szót. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy frakcióvezető úr a környezetvédelemmel is foglalkozik, azonban feltételezem, hogy az a felvezetés, amit ön átadott nekünk, nem az ön tollából íródott , tekintettel arra, hogy rendkívül sok - és öntől nem éppen megszokott - pontatlanságot tartalmaz. (Derültség.) Szeretném elmondani a frakcióvezető úrnak, hogy nincs Magyarországon ma több meglévő égetőmű. Egyetlenegy van, egyetlenegy létezik: Dorogon. Sz eretném elmondani azt is, hogy a frakcióvezető úr a felvezetésében 2025 tonnás kapacitásokra utalt. Tízezer tonnában mérhetők ezek a kapacitások. Szeretném azt is elmondani, hogy a garéi égető mint olyan nem létezik, ma még egyáltalán nem létezik. Szeretn ém azt is elmondani, hogy külföldi hitel biztosításáról állami garanciavállalással egyáltalán szó sem volt a következők miatt: Az 1980as évek elején valóban volt arról szó, hogy több égetőmű készüljön. Ez térségekre vonatkozott, tekintettel arra, hogy fel merült a felhalmozódott hulladékok kapcsán, hogy ez szükségszerű is. Ezt Izsó úr ma a környezetvédelmi törvény tárgyalása kapcsán ki is fejtette, amikor elmondta, hogy többezer tonna hulladék fekszik ártalmatlanítatlanul - elnézést, hogy ilyen szóval élek - tekintettel arra, hogy a súlyponti területeket és a szállítások környezeti kockázatát figyelembe véve nem helyek lettek kijelölve, hanem térségek, ahova úgy tűnt, hogy szükségszerű lenne ilyen
