Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HAJDÚ LÁSZLÓ (MSZP):
857 állapotok miatt is. Többen utaltak arra, hogy a magyarországi környezeti állapotok jelenleg milyenek. Bármely területet nézzük - akár a hulladék, akár a szennyvízkezelést, akár a vízvédelmet , mindenütt találhatók rendkívül fontos, aktuális, sőt nagyon nehéz területeket, amelyek gondjainak megoldását ettől a törvénytől termés zetesen azonnal nem várhatjuk; ez csak törvényi keretet, hátteret biztosíthat. A másik, ami miatt ezt nagyon fontosnak tartom - s ez is elhangzott már , hogy több más törvényt is érint ez a dolog, s miután még 16 önálló törvény megalkotásra fog kerülni, e zért ezekkel a más típusú törvényekkel való harmonizáció is fontos. Kelemen András MDFes képviselőtársam említette, hogy ennek a törvénynek a büntető törvénykönyvvel is szoros kapcsolata van, mindenekelőtt a felelősség kérdésében. Ezt én is nagyon fontosn ak tartom, s ez a bizottsági ülésen is komoly vita tárgyát képezte. De más törvényekkel is van kapcsolata, és úgy gondolom, hogy ezek a jogalkotási programban a kormányzat részéről figyelembe lesznek véve. (10.40) Mi mindenekelőtt az alkotmánnyal való kapc solatát említettük meg a bizottsági ülésen. Egyébként az alkotmánynak a 18., a 70/B és a 16. §ait érinti, hiszen az egészséges környezethez való jog itt van megfogalmazva. A környezetvédelmi bizottság tagjai úgy gondolják, hogy az alkotmányban az alapvető emberi jogok szintjére kellene emelni, amikor az alkotmány megalkotására kerül sor és itt elfogadjuk. Nagyon fontos kapcsolódása van a polgári törvénykönyvvel; fontos kapcsolódási pontja van ennek a törvényjavaslatnak az államigazgatási eljárásokról szóló , illetve az építésügyi hatósági törvénnyel. Amennyiben ezeket a kapcsolódásokat nem tudjuk harmonizálni, magának a törvénynek a működése és hatékonysága lesz erősen érintett. Többen bírálták az előttünk lévő törvényjavaslat belső összhangját. Úgy gondolom , hogy sok kérdésben ezzel egyet lehet érteni. Természetesen nem azzal az igénnyel terjesztette ide a miniszter úr a törvényjavaslatot - hiszen expozéjában sem arról szólt , hogy tökéletes törvény van előttünk. Ez elbír kicsit több igazítást, de úgy gondo lom, hiba lett volna, ha az előző kormányzattól átvett és általunk is támogatott törvényjavaslatot egy újabb vitára - kéthároméves csúsztatásra - félretesszük, ezáltal csúsztatjuk az összes kapcsolódó egyéb törvényt. Ezért én azt hiszem, hogy a folytonoss ágnak, a kontinuitásnak itt jogosultsága van. A másik, amit meg szeretnék említeni, magának a törvényjavaslatnak az alapfogalmakat felsoroló része. Az alapfogalmakat nagyon sok bírálat érte: az eddig beérkezett módosító javaslatok és a különböző intézménye ktől jött kritikák, észrevételek jelentős része ezeket érinti. Nem tartják elég precíznek ezeket a dolgokat, bírálják logikai sorrendjüket. Ezen túlmenően kimaradt fogalmak is felvetésre kerülnek, elsősorban olyanok, amelyek az én megítélésem szerint is ig en fontosak: a környezetgazdaságnak mint fogalomnak a definiálása, a másik pedig a környezetfejlesztésnek mint nagyon fontos fogalomnak a definíciója. A környezetvédelmi törvény előttünk lévő T/196. törvényjavaslatánál a termékdíjat Izsó képviselőtársam is bírálta, és több írásbeli javaslatban is megjelent a bírálata. Valóban, a törvényjavaslat nem fogalmazza meg azt, hogy a termékdíj és a környezetvédelem milyen szoros kapcsolatban van, illetve a termékdíj a költségvetés része lesz vagy arra lesz visszafor dítva, amilyen célból szedték. Egyébként ugyanez vonatkozik a bírságokra is: a beszedett bírság a költségvetés egy bevételi forrása lesz, vagy a bírságok a jövőben a környezetvédelemre lesznek fordíthatók. Néhány bírálatot szeretnék megemlíteni a törvénybe n személy szerint észrevett hiányosságokkal kapcsolatban. Az egyik - amit már mások is érintettek - a törvény keretjellege. Úgy gondolom, hogy az első részében különösen kielégíti ezt az igényt, a második részében viszont elkezd kódexszerűen szabályozni. K ülönösen a bírságok és egyéb hatósági jogkörök tekintetében kettősséget tapasztalok benne: keretjelleg és kódexjelleg is keveredik. Azt gondolom, hogy módosító indítványokkal ezek korrigálhatók.
