Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
852 Nem tisztázott a 3. pontban, hogy az önkormányzatok tájékoztatási kötelezettsége legalább évente, milyen részletességgel és mire vonatkozik. A törvény csak arra vonatkozik, hogy tájékoztassa a lakosságot, de arra nem, hogy miért. Ha nem határozzuk meg, hogy miről kell tájékoztatni a lakosságot, akkor ez a törvény nem konkretizálható, innentől nincs felelősségvállalás, csak formális a törvény előírása. Tájékoztatás az is, hogy "kérem szépen, van környezetvédelem" - pont, és ezzel vége. Hogy milyen szinten, milyen részletességgel, milyen fokozatokkal - innentől kezdve már nincs kötelezettsége az önkormányzatoknak, hiszen a törvény sem határozza meg pontosan. Ezt a tájékoztatót ki lehet tenni a hirdetőtáblára egy percig, tíz percig, esetleg egy évig. Ilyen feladatok meghatározása igen komoly feladatnak tűnik egy törvényben. Az 54. § maga a cím: Környezeti nevelés. Magyar ember ilyen kif ejezést nem ismer, a magyar szótár ilyet nem ismer; a környezetvédelmi szakszótár ilyet nem ismer, a nemzetközi szakszótár sem ismer ilyet. Véleményem szerint egy más nyelvből igen rosszul sikerült fordításnak az eredménye. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a paragrafus elgondolásom szerint a környezetvédelmi nevelést, képzést, oktatást, művelődést célozta meg. Ha magát a címet nem tudjuk helyesen leírni, nem tudjuk értelmezni, akkor önmagáért beszél az egész fejezet is. A legszembetűnő bb, hogy a közoktatásért felelős miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter közös feladata a szakképzés. Ezzel egyetértek - viszont keresem, hogy ezt milyen bontásban gondolják. Nem tudjuk meg a törvénytervezetből, hogy különkülön kinek mi a feladat a, a felelőssége. Nem tudjuk, hogy ennek mi az anyagi vonzata, hiszen tudjuk, hogy az oktatás az állami költségvetésből eleve pénzeket igényel. Nincs meghatározva ennek nagyságrendje. Az 1. pontban le van írva, hogy szükség esetén megfelelő pénzeszközök re ndelkezésre bocsátásával támogatja - de kérdezem én, vane olyan oktatás, ahol nincs szükség pénzre. Ugye, nincs? Akkor ne írjunk be olyat, hogy "szükség esetén"! Hanem írjuk be azt, hogy az oktatással kapcsolatos pénzösszegeket a Pénzügyminisztérium vagy a magyar költségvetés ilyen és ilyen összegekben határozza meg, ilyen és ilyen célokra, ilyen és ilyen bontásban és időrendben. Különben máris közölhetem, hogy a pénzre szükség van. (Szórványos derültség.) 56. §: A környezetvédelem gazdasági alapjai. Azt h iszem, ez a legfontosabb fejezet, hiszen a környezetvédelem nemcsak egy tevékenységi sor, hanem ugyanakkor egy pénzügyi, gazdasági tevékenységet is kifejez. Maga a környezetvédelem általában pénzügyi oldalról többletkiadást jelent. Korszerűbb technológiák, kiegészítők, szűrők, munkavédelmi eszközök - mindmind plusz kiadásokat jelentenek. Abban az esetben, ha ezeket nem támogatjuk, az ilyen termékeket megadóztatjuk, akkor megnehezítjük a környezetvédelmi eszközök, segédeszközök, technológiák alkalmazását is . Jobban örülnék, ha ezen szavak helyett, a támogatás, a hozzájárulás és más szolgáltatások nyújtása helyett a pénzügyminiszter úr kijelentené: ilyen és ilyen környezetvédelmi termékekre sem adót, sem vámot, sem más, beruházást terhelő költséget nem alkalm az. Jobban örülnék, ha összegszerűen meghatározná, hogy ehhez mennyi pénzt ad; ha nem tud ehhez pénzt adni, akkor mondja meg, de ne legyen egy olyan törvény, amit eleve nem tud teljesíteni. Az 57. § 2. pontja érinti a Központi Környezetvédelmi Alapot, amel yről külön törvény rendelkezik. Itt csak néhány kérdés merül föl: melyik az a törvény, kik férhetnek hozzá, milyen formában, milyen kezelési költséggel, ennek mi az összeghatára, mennyi áll rendelkezésre, mennyi a várható felhasználási költsége? Célszerű l enne, ha utána aláírná a pénzügyminiszter úr, hogy ezt magára nézve is tudomásul veszi, illetve hogy ez a törvénytervezet a Pénzügyminisztériummal egyeztetve lett. Nem szeretnénk olyan dologról szavazni, amely nem hivatkozik arra, hogy a pénzügyminiszter ú r, a pénzügyi tárca ezt jóvá is hagyta. A 61. § (5) pontja - nagyon helyesen - utal arra, hogy a környezetterhelési díjfizetési kötelezettség alá tartozó anyagok, energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét t örvény határozza meg. Az igénybevételek körét, a járulék mértékét a
