Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
851 Környezetvédelmi Minisztérium? Olyan törvénytervezetet, olyan törvényt nem ismernek a civil polgári társadalmakban, ahol nincsenek meghatározva a célirányos feladatok. A 43. §ban a törvényjavaslat bizonyos kategóriákat fogalma z meg. A "köteles" szó a törvénytervezetben először fordul elő. Javaslom, hogy ne a "köteles" szót használjuk, hanem helyette a "felelősségvállalás"t. A kötelesség elmaradása mulasztást jelent, viszont a felelősségvállalás jogi értelmezésben más kategóriá ba tartozik. Gondoljunk például Csernobilra, ahol a kötelességmulasztás és a felelősségvállalás közötti következmények milyen nagyságrendben változtak vagy változhattak volna! A 45. § szerint az Országos Környezetvédelmi Tanács egyúttal a kormány tanácsadó szerve, ugyanakkor a működési feltételeket biztosító rendszerek párhuzamosan működnek a miniszteri hivatal által nyújtandó irodai és más szolgáltatások terén, azaz adminisztratív úton teljes mértékű függőségi helyzetbe kerülnek a minisztériumtól. Ennek cs ak az lehet az eredménye, hogy a minisztérium mellett működik egy árnyékminisztérium is, és így a miniszter bármilyen döntésében a tanácsadó szervére mint árnyékminisztériumra átruházhatja a szakvéleményt, hiszen teljes létszámában teljes függőségbe kerül a minisztériumtól. A működéséhez szükséges feltételek: anyagi, jogköri és más nélkülözhetetlen szempontból teljes mértékű kiszolgáltatottjává válik a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Arról nem is beszélve, hogy a Környezetvédelmi Tanács társelnöke minden esetben maga a környezetvédelmi miniszter. Véleményem szerint ilyen tanácsra ilyen felállás mellett nincs szükség, nem kell pluszkiadásokkal terhelni az országos költségvetést, mert ebben a felállásban a társadalmi szervezetek, a szakmai és gazdasági érdek képviseleti szervezetek, kamarák, szakmai szövetségek stb. automatikusan a Környezetvédelmi Minisztérium kiszolgálójává válnak. Függőségi helyzete miatt így lényegében nem tudja ellátni az önszerveződő környezetvédelmi feladatokat, ilyen formában az Ország os Környezetvédelmi Tanács lényegében nem más, mint egy alárendelt környezetvédelmi szerepvállalás. A 47. § (4) pontja igen dicsérendő, amely kimondja, hogy a települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. Ugyanakkor a 48. § (2) pontjában az így elkészített egyéni, egyedi önkormányzati környezetvédelmi rendeleteket, határozatokat, terveket vagy a közösen elkészített ilyen terveket a területi környezetvédelmi hatóságnak véleményezésre meg kell küldeni. Nem tisztázott a z alá- és fölérendeltség sem. Mi van akkor, ha két egymás mellett lévő vagy egymástól távoli önkormányzat véleménye eltér? Mi történik akkor, ha a területi környezetvédelmi hatóság téved? Ha véleményeltérés van, akkor ki fog dönteni az ügyben? (10.10) A bí rósági eljárás nem látszik ésszerűnek, mert a bíróságok a paragrafusok szerint döntenek - jelen esetben ez az állapot joghézag. Milyen formában tud az önkormányzat a területi környezetvédelmi hatóságnak ellentmondani, ha esetleg egy regionális érdekeltség egy közösségre, önkormányzatra olyan terhet akar ráróni, amely a nagyközségeknek ugyan előnyére válik, de a helyi önkormányzatnak és a szűkebb lakosságnak káros lehet. Gondoljunk itt például a regionális szemétlerakóhelyekre vagy például atomtemetőre, vagy más olyan ipari területre, amely a környék nagyobb lakosságának munkalehetőséget ad, viszont a közvetlen szomszédoknak igen komoly károkat okoz egészségben, lakhatóságban vagy másban. Gondoljunk itt a repülőgépleszállóhelyek zajhatására, különböző gépek, gépcsarnokok, gyárak zajára, autóbuszgarázsokra és így tovább. Az 51. § 1. pontjában kiemeli, hogy díjfizetés ellenében hozzáférhetők az információk. Kérdés ez esetben, hogy kinek a számára. Társadalmi szervek, minisztériumok, területi igazgatóságok, álla mpolgárok, területi környezetvédelmi hatóságok? Mennyit kell fizetni ahhoz, hogy hozzájusson egy lakos a vízminőségi adatokhoz?
