Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
850 utakon! Ez nemcsak azért van, mert nincsen rendszeresen takarítva, a szemeteskukák nincsenek időközönként kiü rítve, hanem azért is, mert az emberek lusták húsz méterre elvinni a saját maguk szemetét, inkább kiviszik a határba. Tudok olyan önkormányzatot mondani, ahol a település közös pénzéből ingyen adják az építkezőknek, a lakosoknak a sittjegyet, de ennek elle nére a határban csak nő és nő a szemét. A társadalmi magatartás alapvetően fegyelmi kérdés, amelynek megszegőit a környezetszennyezés nagyságától, minőségétől függően meg kell büntetni - aminek jogi alapja a törvény szerinti felelősségrevonás, adott esetbe n figyelmeztetés, bírságolás, bírsági büntetőeljárás stb. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy nemcsak a környezeti szennyezést okozó a felelős, hanem az azzal foglalkozó, felelős szaktárca és teljes állománya is. Egy demokratikus jogrendű államban termész etes, hogy a hivatalnoknak is ugyanolyan felelőssége van a törvény előtt, mint az elkövetőnek. Az ilyen törvények szerint a pontosan meghatározott feladatot be kell tartani, az ügyeket szakszerűen kell intézni, és ennek kapcsán esetleg a minisztert is fele lősségre kell vonni. A környezetvédelmi törvénynek tehát olyannak kell lennie, hogy bármely állampolgár kötelessége, feladata egyenlő hangsúlyt kapjon a törvény előtt, akár miniszter legyen, mint rendező, akár egyszerű állampolgár, mint a környezetvédelmi törvények betartója. A legfontosabb talán az oktatás, amely valamilyen intézményesült formában történik, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tanulás az információk elsajátításával történik, azaz a napi híreken, az iskolai tananyagokon, az emb eri kapcsolatokon keresztül. A 39. § d) pontja az országgyűlési biztosról ír, akinek a parlament, az Országgyűlés meghatározza a feladatait. Az olyan fogalom, hogy "országgyűlési biztos" számomra ismeretlen, a törvénytervezet erről az anyagról, kinevezésrő l nem ír, közelebbit nem tudok róla. A 40. §: a nemzeti környezetvédelmi program. Nagyon jó, hogy beszélünk róla, de jó lenne megemlíteni, hogy mivel Magyarország az ENSZ tagállama, kötelező számára a nemzetek egymás közötti környezetvédelmi feladatainak t eljesítése is. Ezért nem elfogadni kellene egy korábban már elfogadott, más jogi vonatkozású elkötelezettséget, hanem arra hivatkozni. A 40. § 1. pontja a hatévente megújítandó környezetvédelmi tervezésről ír. Kérdéses, hogy a környezetvédelmet mint folyam atában egy gazdasági berendezkedést feltételező tevékenységet miért kell hatévente felülvizsgálni és megújítani? Véleményem szerint ezt folyamatában kellene vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy a következő megválasztott kormány a korábbi kormány esetleges elkép zeléseivel, rossz döntéseivel nem tud mit kezdeni. Véleményem szerint egy következő, megválasztott kormánynak a programjában - ami három év után esetleg esedékes - már most a hatéves programmal törvényerőre emelkedő jogokkal kell szembenéznie. A 41. § a ko rmányzat környezetvédelmi tevékenységéről ír, a (3) pontban ismételten megjelenik a hatévenkénti jóváhagyás. A jelenlegi kormány környezetvédelmi tevékenysége nem lehet hatéves, amikor három év múlva újra választás lesz. A 41. § szemléletéből általában hiá nyzik a törvény előtti felelősség vállalása is, az érintett minisztériumi tárcák törvény előtti elítélhetősége, megmérettetése; például a Pénzügyminisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Belügy minisztérium és más minisztériumok. Egyszóval a kormány felelőssége nincs meghatározva, csak az, hogy irányítja a tevékenységet. Felelősség nélkül tevékenységet végezni kormányzati, állami szinten: ez nem a civil társadalmakra jellemző. A 42. § a környezet védelemért felelős miniszter feladatairól szól. Ebben a törvénytervezetben megjelenik a "felelős" szó, de ha elemezzük az a) pontot, akkor kiderül, hogy ez a felelősség végeredményben egy nem meghatározott, nem konkretizált feladatra vonatkozik. Mivel nem célirányos a feladata, így annak ellenőrzése, felelősségrevonása nem történhet meg, hiszen maga az egész törvénytervezet mint környezetvédelmi program, egyetlenegy esetben sem fogalmaz meg konkrét feladatokat. Ezért a környezetvédelmi miniszter konkrétan c sak azért felel, hogy legyen
