Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
846 hogyha kiindulunk a 25. § (1) bekezdéséből, akkor az országban nem lehetne kijelölni ipari területeket. A törvényjavaslat szövege szerint például egy panelházban foly tatott ordítozás vagy éppen trombitálás - mint szájjal történő és természetes energiakibocsátás - a törvényalkotót nem zavarja, hiszen az ő kifejezésével élve, nem mesterségesen keltett. Ilyen szemléleti zavar jelentkezik a 22. § 2. pontjában is, melyben m egint csak mesterséges hatástól védene minket a törvényalkotó. A radonsugárzás ellen tehát például nem kell védekezni. Magyarán szólva, miben foglalhatnám össze ezt a kifogásomat? Abban, hogy a mi többezer éves civilizációs területünkön furcsa dolog számom ra a természetes állapot mint cél kitűzése. A rousseaui romlatlan vadember világát anakronisztikusnak és a törvény ilyen szemléletét hibásnak tartom, még ha becsülöm is a romlatlan természet ilyen misztikus tiszteletét, és elismerem, hogy a szűz természet nekem is nagyszerű élményt nyújt, de mégsem bánom, ha szúnyogot irtanak a fürdőhelyen. Néhol a törvényjavaslat keretjellege is súlyosan zavaró jellegű. Amikor például a 3. §ban felsorolja azon külön törvények lajstromát, melyeknek összhangban kell állniu k a jelen törvényjavaslattal - amennyiben egyáltalán létezőek már ezek a törvények , rossz érzést kelt bennem egy gondolatpárhuzam. Az a gondolatpárhuzam, hogy vannak országok, amelyek alkotmányban rögzítik, hogy állampolgáraiknak sokféle jogot megadnak m ajd külön törvényekben, amelyek azonban nem akarnak elkészülni. Vagyis véleményem szerint az ígérgető törvénykezési programadás nem lehet egy törvényjavaslat része. Súlyosabb gondnak tartom, hogy a riói nyilatkozat fontos elveitől is távol esik ez a törvén yjavaslat. Módosítványaim egyikébemásikába megkísérlem beépíteni a riói tizedik elvet, mely szerint a környezeti ügyeket legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet kezelni. Jelen tervezet ezt a jövőt szűkíteni óhajtja, utalok a 44. § (2) és a 96. § (2) bekezdésére. Ennek részkérdése például a nyilvánosság ellentmondásos kezelése a törvényjavaslatban. Például az 51. § (1) bekezdésében az adathozzáférésnél nincs tekintettel a titkosítás esetleges szükségére, viszont a 80. §ban tisztázatlan a nyilvánosság bevonása a felülvizsgálati tárgyalásba - kiket, hogyan kell bevonni, milyen eljárás alapján , a 93. § (1) bekezdésében a környezeti hatástanulmányról folyó tárgyalás korlátozó elemeként viszont említi a katonai titokvédelmet. Viszont egyál talán nem foglalkozik az anyag az üzleti titkok kezelési módjával. Ugyanakkor megkíséreltem a "Szennyező fizessen!" című elvet következetessé tenni, például a 47. § 1. pontjának kiegészítésével. Véleményem szerint ugyanis egy helyi környezetvédelmi program ban például meg kell jelenjenek a fontosabb helyi környezetszennyező forrásokkal kapcsolatos teendők is. Elég bajnak tartom úgyis, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz a Btk. módosítására vonatkozó rendelkezést, pedig a Btk. részleteiben történő módosítása az eddigiekben nem volt idegen az Országgyűlés tevékenységétől. További megjegyzésem, hogy túl általános fogalmak megakadályozhatják a hatékony környezetvédelmi munkát. Például a 7. § szerint jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit. Csak ar ról nem szól, hogy milyen normák, milyen módszerek, milyen megközelítés alapján. Ugyanígy a települési önkormányzatok feladatai között nem szól arról, hogyan kell elemezni és értékelni a környezet állapotát - a 45. § e) bekezdésére utalok. Rendkívüli módon hiányolom a törvényjavaslatban az állami tevékenységet meghatározó adatgyűjtés elvi tisztázatlanságát. A 38. § f) bekezdése csupán annyit mond - idézem : "mérő, megfigyelő, ellenőrző- és információrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése a felada t", de semmit sem szól e rendszer működési elvéről vagy elveiről. Mit mérjen tehát a rendszer? Egészségügyi hatást vagy milligramm/köbméter értékeket? Mihez igazodóan kell a mérések szükséges tartalmát megállapítani? Ez éppúgy homályban marad, mint ugyanot t a g) bekezdés célállapotra történő utalása, vagy pedig akár a 42. § b) bekezdésének első bajuszában ugyanez a probléma köszön vissza.
