Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
800 nemzetközi igényeknek megfelelő szabályozás alapján töltheti be eredményesen. A szabadalmi törvény újraalkotásának egyik indoka és egyben célja ezért az, hogy az oltalom közgazdasági szerepét a lehető legteljesebb mér tékben kibontakoztató jogi hátteret teremtsen. Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak az alkotó szenvedély, hanem a találmányok jogi szabályozása is nagy múltra tekint vissza. Az első szabadalmi törvényként az 1474ben kiadott velencei dekrétumot tartják számo n. Az első magyar szabadalmi törvényt éppen száz évvel ezelőtt, 1895ben fogadták el. Hatályos szabályozásunk a hatvanas évek végén alakult ki. Ekkor fogadták el a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, melynek első novelláris módo sítására 1983ban került sor. Az évszázados magyar szabadalmi jogi tradíció a tervgazdálkodás körülményei között sem tört meg. Magyarországon csak rövid ideig, és akkor is csak a szabadalmi oltalommal párhuzamosan létezett a KGSTben egyébként uralkodó sze rzői tanúsítványos rendszer, melyben a találmány hasznosításának joga nem a feltalálót vagy jogutódját, hanem az államot illette meg. Tisztelt Ház! Szabadalmi jogunkra mindig is jellemző volt a nemzetközi jogfejlődés követése, a vonatkozó nemzetközi egyezm ények figyelembevétele. Magyarország 1909ben csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi uniós egyezményhez. Jogszabályaink azóta is a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal folyamatosan összhangban alakultak. Az utóbbi években Magyarország több olyan nemzetközi szerződés részesévé vált, melyek jogharmonizációt követelnek meg a szabadalmi jog területén is. Ezek közül meg kell említeni az Egyesült Államokkal a szellemi tulajdon tárgyában 1993ban kötött kormányközi megállapodást, melynek eredm ényeként az 1994. évi VII. törvény bevezette a gyógyszerek, vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmazhatóságát. Utalni kell továbbá arra is, hogy e törvény szabadalmi jogunkat összhangba hozta azzal a megállapodással is, amelyet az Általános Vám- és Ke reskedelmi Egyezmény, vagyis a GATT uruguayi fordulójában a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseiről kötöttek. Nemzetközi szempontból az új szabadalmi törvény megalkotását elsősorban európai jogharmonizációs kötelezettségeink indokolják. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat egyike annak a nyolc törvényjavaslatnak, melynek 1995. első félévi elfogadását elsősorban jogharmonizációs kötelezettségeinkre figyelemmel kéri a kormány az Országgyűléstől. Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodás értelmében Magyarországnak tovább kell javítania a szellemi tulajdonjogok védelmét, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson . Szabadalmi jogunk és intézményrendszerünk szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a társulási megállapodás azt is előírta: Magyarországnak a megállapodás hatályba lépésétől számított ötödik év végéig kérnie kell az európai szabadalmak engedélyezésérő l szóló müncheni egyezményhez való csatlakozását. A csatlakozás következtében Magyarország területére kiterjedő hatállyal is be lehet majd nyújtani európai szabadalmi bejelentéseket. Ez egyrészt a külföldiek által Magyarországon szerzett szabadalmak számán ak jelentős növekedésével fog járni, másrészt a nemzeti úton, vagyis a magyar szabadalmi hatóságnál tett bejelentések mennyiségének várhatóan mintegy 75 százalékos visszaesését idézi majd elő. Ezért a csatlakozás következtében a magyarországi kutatásnak és fejlesztésnek egyfelől több szabadalmi jogi korláttal, másfelől megélénkülő működőtőkebehozatallal kell majd számolnia. A törvényjavaslat a csatlakozás jogalkotási feltételeit teljesíti. A müncheni egyezmény rendelkezésével összhangban állapítja meg a sz abadalmazhatóság feltételeit, az oltalom terjedelmének meghatározására irányuló szabályokat, valamint az oltalom megsemmisítésére vonatkozó előírásokat. A szakaszolt bejelentési eljárási rend bevezetése is az egyezmény rendszeréhez tartozik. A szabadalmi o ltalom tartalmára, vagyis a szabadalomból eredő kizárólagos jogokra nézve jogharmonizációs szempontból a közösségi szabadalomról szóló luxemburgi egyezmény az irányadó.
