Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
801 A törvényjavaslat ezzel az egyezménnyel összhangban állapítja meg, hogy a szabadalmas a találmányával kapcsolatos mely cselekmények végzését tilthatja meg mások számára. Jogharmonizációs szempontból a nemzeti jogalkotásnak lényegében szabad keze van a munkavállalók találmányaival összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szabadalmi ügy ek hatósági és bírósági fórumrendszerének szabályozásában. A munkavállalók találmányait illetően a javaslat elsősorban a német szabadalmi jog megoldásaira épít. Olyan szabályozás kialakítását célozza, mely egyrészt kellően rugalmas a piacgazdasági igények kielégítéséhez, másrészt megfelelő garanciákat ad a hazai feltalálók jogainak védelmére és érvényesítésére. A szabadalmi eljárásokat és fórumrendszert pedig a gyors, szakszerű és garanciákat hordozó eljárás jogharmonizációs szempontból is fontos követelmén yeire tekintettel szabályozza. Tisztelt Országgyűlés! A szabadalmi jog törvényi szintű szabályozását indokolja a magyar jogi hagyomány, a nemzetközileg elterjedt gyakorlat és a jogalkotási törvény vonatkozó előírása, melynek értelmében a szellemi alkotásho z fűződő jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni. A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozás kétszintűségével, és a találmányok szabadalmi oltalmával összefüggő jogok és kötelességek egységes, átfogó, törvényi szintű kodifikációját valós ítja meg. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok és kötelességek nem minden részletszabálya igényel azonban törvényi szintet. A szabadalmi bejelentések alaki követelményei, a szabadalmi hatóság mellett működő szakértői testület ügyrendjének kérdései és a szaba dalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai rendeletben is szabályozhatók. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerint a találmány akkor szabadalmazható, ha új feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. A szabadalmi hatóságnak ni ncs mérlegelési jogköre a szabadalmak engedélyezését illetően. (16.10) Az oltalmazhatóság felsorolt feltételei szükséges és egyben elégséges feltételek. Bármelyikük hiánya esetén a találmány nem részesülhet oltalomban, együttes meglétük esetén azonban a ta lálmányra más szempontok mérlegelése nélkül szabadalmat kell adni. A javaslat a szabadalmi oltalomból kizárt találmányok körét a lehető legszűkebben vonja meg. Csupán azokat sorolja ide, amelyek közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy közerkölcsbe ü tközne. A törvényjavaslat alapvetően a hatályos jogra támaszkodva rendelkezik a feltaláló személyhez fűződő jogairól, kiemelve a szerzőség és a név feltüntetésének jogát. Megőrzi azt az alapelvet is, hogy a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti me g. Számottevő változtatásokat irányoz elő azonban a javaslat a munkavállaló találmányaival kapcsolatban. Az érintett feltalálók javára egyoldalú kógenciát vezet be. Az érdeküket szolgáló szabályoktól szerződésben sem lehet majd a hátrányukra eltérni. Ezált al egyértelműen semmisnek fognak minősülni a munka- vagy egyéb szerződések olyan rendelkezései, amelyekben a munkavállaló előre lemond találmányi díj iránti igényéről. A munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéseként kidolgozott úgynevezett szolgálati találmányokra a szabadalmi igény a munkáltatót illeti meg. A szolgálatinak nem minősülő, de a munkáltató tényleges tevékenységi körébe tartozó úgynevezett alkalmazotti találmányokkal a feltaláló rendelkezhet. A munkáltatónak azonban a törvény erejénél fog va hasznosítási joga van a találmányra. A törvényjavaslat módot ad a munkáltatónak a találmány üzleti titokként történő kezelésére a találmány bejelentése és szabadalmaztatása helyett. A titokban tartás azonban nem érintheti a szolgálati találmány feltalál ójának díjazás iránti igényét. A szabadalmast megillető kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá tartozó cselekményeket a javaslat a hatályos jognál részletesebben,
