Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
799 A szabadalmi jog jelentőségét jól illusztrálja Mark Twainnek - aki nemcsak író, hanem maga is feltaláló volt - az a mondása, amely szerint egy ország szabadalmi hivatal és jó szabadalmi jogszabályok nélkül olyan, mint a rák, amelyik nem tud előre menni, csak oldalt meg hátra. Tisztelt Ház! Magyarország előrehaladásának iránya csak a modernizáció, azon belül a gazdaság versenykép ességének növelése lehet. A műszaki fejlesztést, az alkotómunkát és a fejlett technológia átvételét előmozdító környezet fontos jogi eleme a szellemi alkotások, különösképpen a találmányok oltalma. A szabadalmi rendszernek az a közgazdasági rendeltetése, h ogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotótevékenységet. Ezt az utánzás időleges tiltása révén jogilag védett hasznosítási pozíció megteremtésével éri el. A szabadalmi rendszernek a műszaki fejlesztést ösztönző szerepe világosan rajzolódik ki, ha arra gondolunk, hogy a legtöbb szabadalmi törvény az ipari forradalom korában született. Hasonlóképpen beszédes adat, hogy a fejlett ipari o rszágokban végzett felmérések szerint szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozások több mint 50 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35 százaléka nem ruház be a kutatásba és a fejlesztésbe. Nyilvánvaló, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordíthat ó hazai pénzeszközök szűkössége mellett fokozott szükségünk van a fejlesztési eredmények korszerű és hatékony jogi védelmének megteremtésére. A szabadalmi oltalommal járó kizárólagosság, időleges monopolhelyzet ad ugyanis lehetőséget arra, hogy a találmány szerinti új termék forgalmazásával kifejlesztője méltányos haszonhoz jusson. Oltalom híján az új terméket utánzók, az új eljárást másolók a kifejlesztőénél alacsonyabb árat érhetnének el, hiszen áruikat nem terhelnék a kutatásfejlesztés költségei. (16.00) Ezáltal, szabadalom nélkül, éppen az új megoldások kifejlesztői kerülnének hátrányba a másolókkal szemben. A szabadalmi jog a feltalálói tevékenység ösztönzéséhez is hozzájárul. A feltalálók elismerése, megbecsülése erkölcsi és gazdasá gi szempontból egyaránt indokolható, és a jog ennek megfelelően mindkétfajta elismerésről gondoskodik. Goethe szerint a feltaláló a nemzet tanítója, akit a találmány fontosságához mért elismerés illet meg. Magyar feltalálók hosszú listája támasztja alá e n ézet megalapozottságát. Elég talán néhány nevet emlékezetükbe idéznem: Jedlik Ányos a dinamó feltalálásával, Bánki Donát és Csonka János a porlasztó megalkotásával, Puskás Tivadar a telefonhírmondó újdonságával, Eötvös Loránd híressé vált ingájával, Kandó Kálmán a villanymozdony megkonstruálásával, SzentGyörgyi Albert a Cvitaminnal és más fontos kémiai megoldásokkal gazdagította az egyetemes tudományt és technikát, illetve hazánk jó hírét. Noha a jogi védelem hiánya nem szüntetné meg az alkotó szenvedélyb ől táplálkozó feltalálói tevékenységet, a szabadalmi oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül a találmányok mintegy egyharmada soha nem születne meg. Nem hiába állapította meg Lincoln amerikai elnök, hogy a szabadalmi rendszer a tehetség tüzéhez az érdek ol aját adja. A szabadalom információs funkciót is betölt. A szabadalmi oltalomból folyó jogi kizárólagosság alternatívája ugyanis a találmány titokban tartása; a tudomány és a technika fejlődését azonban az új műszaki megoldások mielőbbi nyilvánosságra hozat ala segíti elő. A szabadalmi oltalom ezt azzal szolgálja, hogy a találmány nyilvánosságra hozatala fejében időleges hasznosítási monopolhelyzetet biztosít. Ha nem lenne mód a szabadalmaztatásra, a találmányok mintegy egyharmadát biztosan titokban tartanák. A szabadalmi műszaki információ pótolhatatlan ismeretanyagot nyújt a műszaki fejlesztéshez és elkerülhetővé teszi a párhuzamos fejlesztésekből adódó társadalmi és vállalkozói többletköltségeket. A szabadalmi oltalom gazdasági rendeltetését, oltalmi és inf ormációs funkcióját csak korszerű és a
