Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
788 Lényegét tekintve a szlovák kormány elhatározása - amely most már mindinkább világosan felismerhető , a több évszázada az egé sz térségnek elismerést hozó magyar iskolák felváltását jelentő alternatív iskolák létrehozása, olyan támadást intéz a magyarság alapvető érdekei ellen, ami a magyarság felszámolásával egyenértékű. Elég, ha arra utalok, hogy az alternatív iskolák a Szovjet unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendelkezése folytán, a KGB intézkedésével nyertek felállítást 1983 körül, amikor Csernyenko akkori miniszterelnök bejelentette, hogy az alternatív iskolák létrehozására a szovjet hegemóniai törekvések miatt va n szükség. Ezt az iskolatípust veszik most át Szlovákiában, és nem titkolt cél ezeknek az iskolatípusoknak a felállításával a magyarság végvárának felszámolása, a magyar iskolák felszámolása. Mert az alternatív iskolák a lényeget tekintve a magyar nyelvnek olyan háttérbe szorítását eredményezik, ami a magyarság ott élő képviselőinek az ellehetetlenítését jelenti. Én úgy gondolom, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt: ezeknek az iskoláknak a felállításánál egész egyszerűen figyelmen kívül hagyták, ho gy mi nem egy kietlen sivatagi tájon kóborló törzs vagyunk, hanem a Szlovákiában élő magyarok annak a 15 milliós magyarságnak az elszakíthatatlan részét képezik, amely egy egységes kultúrát, egységes nyelvet jelent Európában, most már több mint ezer éve. E bben a helyzetben nem lehet megengedni a magyar iskolák felszámolását, még akkor sem, ha sajnos a közelmúltban a Strasbourgban megkötött magyarszlovák keretmegállapodás végül is a kollektív jogok helyébe az egyéni jogokat léptette, ami tulajdonképpen az i lyen kollektív jogokat illetően, mint amilyen az iskolák védelme, feltétlenül egy kiszolgáltatott helyzetet jelent. Mi úgy gondoljuk, ezért tehát - éppen az alapszerződések kapcsán megindított magyarellenes támadásokra reagálva - a magyar kormánynak már hi vatalosan is fel kell lépnie a magyarság létérdekét veszélyeztető akciók ellen. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót SzentIványi István külügyminisztériumi államtitká rnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, egyikünk sem kételkedett abban - de most bizonyítékot is kapott , hogy Torgyán József kéthetes távolléte során sem szűn t meg aggódni a nemzet sorsáért - és aggodalmai valóban nem alaptalanok. Ami az alternatív iskolák bevezetését illeti, ez igazából nem a szovjet mintára megy vissza: ez a múlt egyik megelevenedő kísértete. Már 1978ban, majd 1984ben megjelentek hasonló tö rekvések - akkor még a csehszlovák kormány részéről , most ezeket sajnos újból felmelegítették. (15.10) De nincs arról szó, hogy erre vonatkozóan akár törvény, akár pedig bármilyen intézkedés már megtörtént volna. Arról van szó, hogy a művelődési miniszte r asszony egyre gyakrabban beszél ezek bevezetéséről és ezek szükségességéről. A magyar kormány ezt nem nézi tétlenül; hivatkozik azokra a megállapodásokra, amelyeket Szlovákia is aláírt, különös tekintettel arra, amire Torgyán József képviselőtársunk is u talt: az Európa Tanács strasbourgi keretegyezményére. Ennek két cikkelye - a 12. és a 14. - egyenesen kizárja ilyen alternatív iskolák bevezetésének lehetőségét. A 12. cikkely az állam kötelességét rögzíti az anyanyelvi képzésben, a 14. cikkely pedig az ál lampolgár oldaláról fogalmazza meg az anyanyelvi oktatáshoz való jogot. Az "alternatíva" itt ugyanis valóban félreérthető. Ebben a nyelvhasználatban nem választhatót jelent, hanem kötelezőt. Azt jelentené, hogy '95től egyre több iskolában kötelező tantárg yi nyelvként oktatnák a szlovák nyelvet. Ez ellen tiltakoztak a pedagógusok, tiltakoztak a szlovákiai magyar pártok, hivatkozva az ENSZ idevonatkozó dokumentumára, és mi magunk is szóvá tettük. Ugyanúgy az alapszerződések keretében folyó erőfeszítéseink ép pen arra irányulnak, hogy azokat a nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat, amelyeket egyébként Szlovákia elfogadott, a szlovák belső jog részévé tegyük, s ezen keresztül bíróságilag közvetlenül érvényesíthetővé tegyük.
