Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - Dr. Surján László (KDNP) - az igazságügy-miniszterhez - "A villamosenergia-ipari társaságok privatizálása" címmel - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
748 Tisztelt Országgyűlés! Dr. Surján L ászló képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez "A villamosenergiaipari társaságok privatizálása" címmel. Dr. Surján László képviselő urat illeti a szó. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány a múlt év decemberében kétszer is foglalkozott a villamosenergiaipari társaságok privatizálásával. Erről szólt az 1114es kormányhatározat, de a döntő jelentőségű a 189es kormányrendelet, amely módosította az állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek körét. Mi lesz a hatása ezeknek a lépéseknek? Az áramszolgáltatók és az erőművek többsége szakmai befektetők kezébe kerül, ami lényegében külföldi tulajdonost jelent. Ma a teljes körű szabályozás hiánya, a központilag szabályozott árrendszer, a tényleges műszaki állapot egyaránt árcsökkentő tényező. Reális veszély, hogy még a névértékhez képest is elfogadhatatlanul alacsony áron történik az értékesítés. Jó néhány veszély látható előre: a bevétel nem fog ér demben javítani a folyó fizetési mérlegen, az energiaárak megállapításával problémák lesznek, nemzeti energiapolitikai célok megvalósulása nem garantálható, s végezetül kétséges lesz mintegy 20 ezer álláshely megszűnése. Hosszasan lehetne még sorolni a bán yászat esetleges problémáit és így tovább, de mindez nem az igazságügyminiszter asztala. Számomra nem ezek a konkrét, elsősorban az Ipari Minisztériumot vagy esetleg a Pénzügyminisztériumot érintő ügyek a kérdésesek, hanem a kormány jogalkotási tevékenysé ge. A kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot, amelyet most vajmi kevesen támogatunk e Házban, de létezik a privatizációs törvény tervezete. S miközben ez már be volt nyújtva, akkor változtatta meg a kormány az állami tulajdon mértékét rendeleti úton. Elvileg a korábbi szabályozás szerint ehhez joga volt, de az általa beterjesztett törvénytervezetben törvényi szintre kívánja emelni ezt a rendezést. Konkrét kérdésem: felhívtae ön a kormány figyelmét arra, hogy helytelen és rossz politikai üzenete van, h a egy beterjesztett törvényjavaslattal ellentétes szellemű kormányrendelet születik. Milyen érvek indokolták, hogy ilyen sietve szülessék az említett rendelet? Az ön tudomása szerint vane még olyan tényező, mely ezen kapkodva meghozott rendelet kapcsán jo gi, jogbiztonsági kérdéseket vet fel? Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. VASTAGH PÁL igazságü gyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kétségtelen, hogy korántsem beszélhetünk arról, hogy a privatizációt érintő jogi környezet különböző szabályai homogének lennének és ezek egységes egészet alkotnának. Természetesen ennek a z eredői különböző jellegűek és az elmúlt időszak - a közelmúlt, a távolabbi múlt - gyakorlati példái is nagyon jól mutatják, hogy sokszor milyen ellentmondásos szabályozás érvényesül ezen a területen és ebből milyen problémák származnak. Ön ezt bizonyára nagyon jól ismeri, képviselő úr és ez motiválhatta kérdését. A villamosenergiaipari társaságok privatizációja sem tartozik a jogilag egyszerű feladatok közé, nem beszélve a gazdasági összefüggésekről, amelyekről nekem nem tisztem véleményt formálni az int erpellációja kapcsán. A kormány - ahogy ezt ön is említette - az 1992ben elfogadásra került és hatályban lévő törvény alapján járt el, aminek ezt a részét, tehát azt, hogy a tartós állami tulajdon körét kormányrendeleti úton lehessen változtatni, mozgatni , az akkori ellenzék elég hevesen ostromolta. Emlékszik képviselő úr arra, hogy milyen viták kísérték ezt a hatályos szabályozást. Az is kétségtelen, hogy a kormány 1994. november 11én beterjesztette a Ház elé az új privatizációs törvényt, amely már az Or szággyűlés kompetenciájává emeli a tartós állami vagyon
