Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
714 bizonyos módosításokkal alkalmas arra, hogy a privatizáció új rendjét meghatá rozó törvény váljék belőle. Olyan, mely hozzájárulhat a gazdaság stabilizálásához, s mely jobban megfelel majd a társadalmi elfogadtatás kritériumainak, mint az eddigi privatizációs gyakorlat. Az előbbiekben már említettem a törvény két olyan vonatkozását, ahol megítélésünk szerint szükség van bizonyos módosításra. Az SZDSZ azonban ennél többet szeretne elérni anélkül, hogy a törvénytervezetet sokakhoz hasonlóan, koncepcionálisan mi is puhítani szándékoznánk, szükségesnek tartjuk az ÁPV Rt. - vagy mint emlí tettem, esetleg ÁV Rt. - javasolt intézményi kereteit módosítani. Ezáltal lényegesen csökkenne a szervezet nagy és ellenőrizhetetlen hatalmi koncentráltsága. Olyan nemzeti tulajdonosi szervezetet javaslunk felállítani, amely az Országgyűlés felügyelete alá van rendelve, mely intézményesen független a közigazgatási közhatalomtól, kissé a Magyar Nemzeti Bank mintájára, mely átlátható és ellenőrizhető döntéshozatali rendszerrel rendelkezik, s melyet a kormány nem utasíthat politikai megfontolásai szerint, s me llyel szemben a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter hatásköre jogilag szabályozott. Kormányrészvénytársaság helyett olyan közjogi részvénytársaságot kívánunk létrehozni, mely a parlament által meghatározott felső határig alapíthat csak gazdasági társaságokat, vállalhat kezességeket, bocsáthat ki értékpapírokat, miközben nem támogathat magánalapítványokat, s ingyenes vagyoni juttatást is csak törvény által korlátozottan tehet. A transzparencia, a normativitás és a jogbiztonság irányába hat, miszer int az ÁPV Rt. kötve lenne az általa megalkotott versenyeztetési szabályzathoz, melynek megszegéséből eredő kárért felelne. Mindezen módosítások elvégzésével, ha nem is érhetjük el egyes ellenzéki felszólalók által számon kért igazságos privatizáció illúzi óját, elérhetünk egy jogszerű és az eddigieknél minden esetre optimálisabb privatizációt. (12.10) S ha célkitűzéseink reálisak, ennél nem is akarhatunk többet. Még egy dologról szólni kell, tisztelt képviselőtársaim: ez az energetikai privatizáció ügye. Kö ztudott, hogy az ez évi 150 milliárd forintra tervezett privatizációs bevétel túlnyomórészt ezen szektorból származna. Az is nyilvánvaló, hogy ezen bevételnek az év során lehetőség szerint egyenletes megoszlásban kellene realizálódnia - ma azonban már febr uár utolsó napját írjuk, miközben a legbonyolultabb államtalanítási feladatot jelentő energetikai privatizáció megindítását négyes bizonytalanság késlelteti: bizonytalan, hogy egyrészt a parlamenti viták, másrészt az új pénzügyminiszteri akarat eredményeké nt milyen törvény születik az előttünk fekvő törvényjavaslatból; bizonytalan, hogy a stratégiai vállalatok privatizálásáról december első napjaiban meghozott hibás kormányhatározatok miként javíthatók, hisz' azok - de különösképpen a villamosenergiaipari vállalatok privatizációjáról szóló - nem szolgálhatják a kívánt cél elérését: a gyors és eredményes privatizáció lebonyolítását; bizonytalanná vált - nemrég, ha nem is az elmúlt napokban, de mondjuk, tíz nappal ezelőtt - maga a villamosipari privatizáció k oncepciója is, hisz' az eddig decentralizált modellt egy centralizáltabb váltaná fel, legalábbis egyes elképzelések szerint; s bizonytalan az alsóbbrendű jogi szabályozások, szabályok tömege elkészítésének időigénye, közös harmonizációjuk biztosíthatósága. Ezért az energetikai privatizációból, tisztelt képviselőtársaim, meggyőződésem szerint csak akkor lesz sikersztori, ha a privatizációs folyamat jelenleg mintegy tíz pontban összefoglalható tökéletlenségének orvoslásáról haladéktalanul gondoskodunk. Az alá bbiakban szeretném ismertetni véleményemet az általam tíz pontban összefoglalt tökéletlenségekről:
