Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF):
701 Ha az Országgyűlés ezzel a megkötéssel adja meg a kormány részére a felhatalmazást, akkor úgy gondolom, valóban garanciát teremtettünk arra, hogy a most tárgyalt létesítmény létrehozása ideiglenes jellegű legyen. A kormány pedig, úgy vélem, azáltal tudja magától elhárítani azokat a vádakat, hogy ez az ideiglenesség, ennek az ideiglenességnek a hangsúlyozása valójában nem komoly dolog, és az csupán a közvélemény félrevezetését szolgálja, ha maga is támogatja, hogy ez a garancia biztosításra kerüljön, magába az országgyűlési határozati javaslatba is beépüljön. Úgy gondolom, a hágai perben is egés zen más lenne a kormány által tervbe vett keresztgát felépítésének a perre gyakorolt hatása, ha a szlovák kormány képviselőjének aláírásával lehetne dokumentáltatni, hogy mindkét fél által valóban ideiglenesnek tekintett létesítményről van szó, melynek elb ontásában a magyar kormány teljes cselekvési szabadsággal rendelkezik, és azt bármikor egyoldalúan elrendelheti és megvalósíthatja. Ennek az egyoldalúságnak a kimondását feltétlenül lényegesnek tartom és erre külön is kitérek. Mi ennek az oka? Ennek az az oka, hogy - mint ismeretes és mint erre többen is utaltunk, az imént én magam is - a nagymarosbősi vízi erőmű tárgyában a két ország között nemzetközi jogvitát eredményező érdekellentét áll fenn. Hiszen a mostani vitánk központi kérdését képezi, hogy ez a kármentesítést szolgáló ideiglenes megoldás miként hathat ki a magyar pozíciókra a nemzetközi jogvitában. Tudniillik, ha és amennyiben az általunk ideiglenesnek szánt beruházás, mint tudjuk, illeszkedik a szlovákok által véglegesnek elfogadott rendezés ke reteibe, könnyen előállhat, hogy az általunk most ideiglenesnek szánt állapot megszüntetésében eltér majd egymástól a magyar és a szlovák érdek. Ha pedig ez így van, akkor alapvető fontosságú, hogy a magyar kormány egyoldalú lehetőséget kapjon, hogy szuver én módon bármikor egyedül dönthessen az ideiglenesnek szánt létesítmény felszámolásához. Ha ehhez a véglegességben érdekelt szlovák kormány hozzájárulását is biztosítani engednénk, félő, hogy a hágai bírák csak olyannyira tekintenék ideiglenesnek ezt a ren dezést, mint amilyen ideiglenesnek a szovjet csapatok hazánkban volt hosszadalmas tartózkodása bizonyult. De ezen túlmenően is lehet, hogy a hágai perben valóban elkerülhetetlenül szükségünk lesz arra, hogy perbeli pozíciónk érdekében ezt a létesítményt le bontsuk. Nyilvánvaló, hogy mivel ebben az érdekellentétet jelentő perben a szlovák kormány nem lesz érdekelt - éppen ellenkezőleg: ellenérdekelt lesz , a magyar érdekeket szem előtt tartó szuverén politika mellőzhetetlen követelménye, hogy a mindenkori ma gyar kormány részére ezt a cselekvési szabadságot megőrizhessük, és a mindenkori magyar kormány az ideiglenesnek deklarált, szánt és nyilvánított létesítmény lebontása tekintetében teljes mértékben egyedül és szabadon dönthessen. Ez pedig csak az egyoldalú jogalakítás eszközének biztosításával garantálható. Az országgyűlési határozati javaslat eddigi vitájában számos aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy a keresztgát építése egyáltalán megoldjae a Szigetköz vízellátásának kérdését, másrészt pedig, hog y nem járe különböző további ökológiai károsodással. Az általános vitában például sokan - de én most emlékezetemből leginkább Kiss Róbert képviselőtársam felszólalására emlékszem - hosszasan fejtegették azt, hogy a keresztgát nem fogja megoldani a talajví z csökkenéséből eredő problémákat, illetve hogy a víztározás vagy a visszaduzzasztás veszélyeztetheti a Szigetköz alatti - középeurópai viszonylatban páratlan értékű és mértékű - ivóvízkészletet. (11.10) Ismeretes az is, hogy ezzel az érveléssel szemben ugyanakkor mások igyekeznek az aggályok felől bennünket megnyugtatni, és ellenkező irányban érvelnek. Mint ahogy az egész kérdéskomplexumban most már világosan érzékelhető két tudományosnak tekinthető csopo rtnak a rendkívül éles szakmai vitája. Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén meg kell vallanom, az én tudásom véges ahhoz, hogy ezt a tudományos vitát magamban bizonyosan eldönthessem. Ezért onnan közelítem meg általában, tágabb értelemben is az egész kérdés komplexumot, de ezt a konkrét megoldást is, hogy számomra olyan megoldás fogadható el, ami - abban az esetben, ha bebizonyosodik annak hibás vagy rossz volta -