Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módósításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
642 Az ötszáz forintos földárverés problematikája túlságosan hosszú, egy mondat: teljesen mindegy, hogy menynyiért keltek el a földek, mert az államnak a teljes jegymennyiséggel szemben kell a privatizációs kínálatot biztosítani, függetlenül attól, hogy a szövetkezeteknél vane az a jegymennyiség, vagy pedig az egyes állampolgárok kezében. ELNÖK (dr. Salamon László) : Lejárt az idő, képviselő úr! DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tehát az árverezési technika nem befolyásolja a privatizációs kínálatot. Köszönö m szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces viszonválaszra megadom a szót Juhász Pál képviselő úrnak. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Természetesen, amit Sepsey úr elmondott, abban tökéletesen igaza van, mindnyájan tu djuk, hogy így van. De ha már egyszer a politikai üldözöttek jegyre váltották a járadékjogukat, akkor az a jegy ugyanúgy viselkedik a piacon, mint ha más forrásból lenne. Ők azzal a dilemmával néznek szembe - most, Sepsey úr törvénymódosításával kapcsolatb an , hogy vajon arra a csatornára álljanake rá, amit Sepsey úr törvénymódosítása ajánl, vagy arra a csatornára álljanake rá, miután a kezükben ugyanolyan jegy van, mint bármely más kárpótlási jegy, amit a kormány javaslata kínál. A kettő összehangolása ezért elengedhetetlen. Az, hogy a más természetű járadékok az embernek mely esetben érik meg, ezt persze nekik kell eldönteni, de a törvényhozónak is látnia kell, hogy valójában melyik felé fognak inkább mozdulni az emberek. Ez erre vonatkozik. A másik tec hnikai szabály: igaza van, attól, hogy a kárpótlási jegyért én kétszer annyi földet kaphatoke vagy nem, ez a végső elszámolásban, a privatizálandó vagyonban nem jelent semmit. Menet közben azonban, az emberi sérelmek felhalmozódásában rengeteget, ugyanis a szakaszolt kárpótlás miatt egyszerűen arról van szó, hogy akik az első két menetben mentek, kétszer annyit vittek el a földpiacból, mint amennyit bárki kalkulált, hogy elvisznek, így a végére maradottaknak nincs föld. Ez a kínos helyzet van. Az államnak mindegy; a részt vevő emberek között azonban akkora igazságtalansági feszültségek halmozódtak fel, hogy ezt most már nagyon nehéz kezelni. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Hasznos Miklós képviselő úrnak, a Kereszté nydemokrata Néppártból. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sokkal rövidebb leszek, de szeretnék egy más szempontot is az önök figyelmébe ajánlani. Ugyanis ez a kárpótlási törvény az életüktől é s szabadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlását jelenti. Itt, a törvény meghatározásánál már nyoma sem volt annak a bizonyos részlegességnek, mert a vagyoni körben az állam természetesen nem tudta vállalni az előzőekben sem azt, hogy minden el vett vagyont száz százalékos mértékben visszapótol. Ebben a körben eleve kizárt a száz százalékos, a teljes kárpótlás, hiszen ha valakit háromnégyöt évre elszakítottak a családjától, megfosztották a gazdasági szférában való tevékenységétől politikai okok ból, annak ezt az adott korban, az adott ifjúságában, az adott családi körülmények között visszapótolni lehetetlen. Ez csak valami egészen szerény mértékű kárpótlást jelentett volna.
