Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módósításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
643 Emlékeztetem önöket arra, hogy az első, a vagyoni kárpótlásnál is kereszt énydemokrata javaslatra született meg az életjáradék, éspedig abból a megfontolásból, hogy ezeknek a törvényeknek a jogosultjai már nem éppen aktív korú, harmincéves, dinamikus, vállalkozó kedvű fiatalok, akik hajnali sorbanállással fognak részvényeket vás árolni, önmaguk fogják megszervezni - saját érdekképviseletük keretében - azokat a csoportosulásokat, ahol összeadott kárpótlási jegyek alapján rentábilis üzemeket fognak majd privatizálni. Az világos volt már az első induláskor is, hogy ha megfáradt, öreg , beteg, idős embereknek valamit vissza akarunk pótolni, akkor az valóban az életjáradéki forma lehet. Most arról lehet vitatkozni, hogy ennek a mértéke, az átszámítási kulcsa jó volte, megfelelő volte vagy sem. De most, amikor elismert dolog, hogy ezt a kárpótlást milyen nagy várakozás előzte meg és társadalmi szinten milyen nagy csalódást okozott a jogosultak körében, akkor itt nem lenne szabad arról vitatkozni, hogy belefér, nem fér, így volt eredetileg, most miért van ez a módosító javaslat, hanem tud omásul kell venni, hogy azok az emberek, akik mégis reménykedtek abban, hogy a kárpótlási jegy évente növekvő kamatával, mert gazdaságilag csak stabilizálódik ez az ország, hátha el tudnak érni valamit - és ezzel szemben mi lett a valóság? A valóság az, ho gy nemhogy elértek valamit, hanem el sem képzelték volna azt, amikor átvették a tízezer forintos kárpótlási jegyet, hogy az majd 1995 tavaszán mennyit fog érni. Nemrég egy vicclapban olvastam azt, hogy ha a tőzsdei árfolyam így zuhan lefelé, akkor az lesz majd, hogy átcsap mínuszba az árfolyam, és még a kárpótlásijegytulajdonosoknak kell majd az államnak pénzt befizetniük. Ez egy vicclapban jelent meg, de a tendencia, sajnos, majdnem ebbe az irányba hat. Miért ne adjuk meg a lehetőséget azoknak az emberekn ek, akik egykor félrevezetve, egy jogos váromány reményében úgy döntöttek, hogy hátha jelenteni fog nekik valamit ez a kárpótlási jegy, valamit visszakárpótol az elszenvedett sérelmekért? Mivel ez objektíve nem valósult meg - és én most nem akarok abba az elemzésbe belemenni, hogy melyik kormányt, milyen felelősség, hogy terheli, hogy elapadt a vagyon, hogy itt csak a spekulánsok járhattak jól és nem maguk a kárpótoltak , miért ne adnánk meg azt a lehetőséget, hogy a hátralévő néhány évükre még tisztes éle tjáradék formájában kapjanak valami egészen szerény kártalanítást? Ezért mi, kereszténydemokraták támogatjuk ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az írásban előre je lzett felszólalások elhangzottak. A vita során szóban felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Megadom a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül keserves problémára keresett megoldást Sepsey Tamás képviselőtársunk. Ez a probléma az, hogy az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlását valamiféle módon végre tisztességesen rendezzük, mert nagyon régóta vajúdik ez a kérdés. Sepsey Tamás képviselőtársam szándékával telje sen egyetértek, azonban az indoklásában és a felvetésében több olyan dolgot találtam, amely ezzel a nemes szándékkal nincs kellő erkölcsi arányban. Már amikor az első kárpótlási törvény tárgyalása folyt ebben a parlamentben, 1991 kora tavaszán, akkor a Sza bad Demokraták Szövetségének az volt a teljesen világos és egyértelmű álláspontja, hogy a kárpótlások sorában elsőként az élet, a szabadság elvételéért járó kárpótlást kell rendezni. Akkor, március 4én mint az SZDSZ szónoka azt mondtam, hogy első az élet, utána jön a szabadság, és csak azután jön a vagyon. Tehát így tisztességes, így méltó és igazságos, ha ebben a sorrendben történik a kárpótlás. Sőt azt mondtam akkor, hogy csatlakozunk Zimányi Tibor képviselőtársunk felfogásához - aki a kormánypártok pads oraiban foglalt helyet , hogy rangsorolni
