Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módósításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
639 jegyükkel, kapjanak egy lehetőséget arra, hogy a jegyet visszaadván az államnak, helyette kérhessék az életjáradékot. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hosszan nem kell indokolni, miért előnyös ez a politikai üldözötteknek. Kapnak valamit. Az életjáradék 1992. január 1jétől esedékes. Ha most megkaphatja az 1992ben , az 1993ban és az 1994ben fel nem vett életjáradékát, az számára olyan kezdő tőke, amely a megélhetési gondjain segíteni fog. Ezt követően pedig minden hónapban megkapja az életjáradékot. Ezzel szemben a kárpótlási jegye jelenleg igazából semmit nem ér, és az 1710 forintot érő 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyét 320330 forintért tudná csak értékesíteni. Számára tehát nagyon rossz üzlet jelenleg a kárpótlási jegy. S a privatizációs törvényjavaslatot tanulmányozván, a jövőben sem igen fog megváltoz ni a helyzet. Az életjáradék viszont azt jelentené, hogy a jogosult nem nagyon érzi magát becsapva. Becsapva fogja érezni magát, de azért az az összeg, amelyet most kézhez kap és a havonta fizetendő életjáradék talán el tudja hitetni vele, hogy az erkölcsi megkövetés mellett valóban anyagilag is megpróbálják, az Országgyűlés, a kormány megpróbálja jóvátenni a politikai üldözötteket ért sérelmeket. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a másik oldalról, az államnak miért jó ez. Eltekintve az erkölcsi jóvátét eltől. Azért, mert jelenleg a kárpótlási jegy olyan értékpapír, amely az állammal szembeni követelést testesíti meg. Az állam, ha nem akarja a megmaradt hitelét még inkább elveszteni, akkor a kárpótlási jegyekkel szemben vagyont kellene felajánlani. Méghoz zá rövid időn belül. Tízhúszharmincnegyvenötvenmilliárd forint értékű vagyont. Az állam számára - véleményem szerint - kedvezőbb, ha mondjuk tízmilliárd forint értékű vagyon azonnali felajánlása helyett, az életjáradéki konstrukciót figyelembe véve, a tízmilliárd forintos fizetési kötelezettség 15, 18, esetleg 20 évi időtartamra osztódik el. Ez alatt az idő alatt a magyar gazdaság megerősödhet, a jövőre nézve könnyebb az életjáradékot megfizetni, semmint most, ebben a rendkívül nehéz helyzetben, amelybe n most a privatizáció van, felajánlani egy nagymennyiségű állami vagyont. Ezért nagyon örültem annak, hogy képviselőtársaim a bizottságokban is támogatták javaslatomat. Úgy érzem ugyanis, ebben a kérdésben - függetlenül attól, hogy ellenzéki képviselőként terjesztettem be ezt a módosító javaslatot - számíthatok képviselőtársaim megértésére és igenlő szavazatára. Még egyszer köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megké rdezem a kijelölt bizottságok, a költségvetési és az emberi jogi bizottság elnökeit, kívánjáke a bizottságok ajánlását szóban kiegészíteni. Nincs ilyen jelentkezés. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a kormány jelen levő képviselőit, hogy kíváne közülük valaki a törvényjavaslattal kapcsolatosan most véleményt nyilvánítani. Senki. Tisztelt Képviselőtársaim! Először a törvényjavaslat általános vitájához írásban benyújtott hozzászólások elmondására kerül sor. Két képviselőtársunk jelezte előzetesen írásban f elszólalási szándékát: Juhász Pál képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Ő fog először felszólalni. Innen tessék elmondani. (Az előadói emelvényre mutat.) Őt Hasznos Miklós képviselő úr követi majd. (16.30) JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) :
