Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KATONA BÉLA tárca nélküli miniszter:
632 hivatalt - hiszen az előző négy már eddig is működött, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ot. Most csak erről az utóbbiról beszélnék, hiszen egy új hivatal felállítása, egy új titkosszolgálat megindítása mégiscsak indoklást igényel. Szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gyakorlatilag eddig is önállóan működött az NBH egyik egységeként, de mivel szolgáltató feladatot lát el, és mind a négy titkosszolgálat, sőt egyre nagyobb mértékben a rendőrség számára is teljesít feladatokat, a törvényjavaslat előkészítői úgy gondolták, célszerű, ha nem valamelyik szer vezet részeként, hanem önálló szervezetként látja el ezeket a feladatokat. A javaslat szerint a következő időszak titkosszolgálati felépítése tehát úgy alakulna, hogy három polgári titkosszolgálat lenne ebben az országban - amelyek országos hatáskörű, önál ló költségvetési szervként dolgoznának - és két katonai titkosszolgálat - amelyek országos hatáskörű, de a Magyar Honvédség keretében működő egységek lennének. A törvényjavaslat a szokásosnál sokkal részletesebben határozza meg a titkosszolgálatok feladata it. Elsősorban azért, hogy a közvélemény számára ismert legyen, milyen széles körű, sokrétű feladatokat kell ellátniuk a titkosszolgálatoknak az ország védelme érdekében. Ezeket most nem szeretném felsorolni, mindössze két olyan feladatot emelek ki, amelye k egyrészt a törvény előkészítése során vitát váltottak ki, másrészt pedig szerintem különleges fontossággal bírnak. Az egyik - amely kapcsán sok vita volt a törvény előkészítése során - az az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatot kapnának a szerv ezett bűnözéssel kapcsolatos feladatokban, elsősorban a fegyver- és kábítószercsempészettel, valamint az ország gazdasági, pénzügyi érdekeit veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatban. Azt kell jelentenem önöknek, hogy hosszú egyeztetés utá n a beterjesztett szöveg a Belügyminisztérium és a gazdasági kabinet teljes egyetértésével került a parlament asztalára. Azt pedig felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy az itt megfogalmazott feladatok nem jelentenek semmiféle beavatkozást a rendőr ség szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységébe, hiszen a titkosszolgálatok információgyűjtésre, elemzésre kapnak felhatalmazást, s ennek az elemzésnek az alapján azt kell megállapítaniuk, hogy a szervezett bűnözés szintje az országban adott pillanatb an elértee azt a fokot, amely az egész nemzet biztonságára nézve már veszélyes lehet; a szervezett bűnözéssel kapcsolatos felderítő és bűnüldöző tevékenység továbbra is a rendőrség feladatkörébe tartozik. (15.50) A másik feladat, amit szeretnék kiemelni, azért érdekes, mert a titkosszolgálatok bizonyos esetekben hatósági jogkört is kapnak. Így került a nemzetbiztonsági szakszolgálathoz a biztonsági okmányokkal kapcsolatos hatósági jogkör. Ez két szempontból is érdekes és megemlítendő. Egyrészt ezzel a fela datkiosztással elismerték az előkészítők, hogy a szakszolgálatnál kiválóan képzett szakemberek dolgoznak, másrészt azt is elismerték, hogy ez a feladat - hogy megakadályozza a különböző magyar pénzek, állampapírok, igazolványok, útlevelek hamisítását - kie melt feladatként jelentkezik a titkosszolgálatok tevékenységében. Az élet azt bizonyította, hogy amikor az elmúlt időszakban elmulasztották igénybe venni a szakszolgálatnál meglévő szakértelmet, mint például a jövedéki termékek zárjegyeinél vagy a fűtőolaj jegyeknél, akkor több száz millió forintos vagy akár milliárdos nagyságrendű veszteség érte a magyar államot, mert kellő biztonsági előkészületek nélkül ezek elég könnyen hamisítható termékekké váltak. Nem szeretnék most részletesebben beszélni a szolgálat ok irányítási és vezetési rendszeréről. Ha tisztelt képviselőtársaim megnézik a törvényjavaslatot, akkor világosan látszik, hogy pontosan meghatározásra került a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka és a főigazgatók számára, hogy mik a jogaik, felad ataik, kötelességeik, sőt az egymás közötti kapcsolatrendszert is megfelelőképpen rögzíti a javaslat.
