Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - BÁRSONY ANDRÁS ( MSZP):
602 kormánynak kötelessége a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását elősegíteni, és amelyik kormány ezt megakadályozza, a béke és a demokrácia fejlődését akadályozza meg. (13.40) Ugyanezen év szeptember 18án Koppenhágában az Interparlamentáris Unió konferenciáján 116 nemzet fogadta el ebben az értelemben először, hogy nemcsak az emberi jogok, hanem a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását is minden kormánynak elő kell segíteni, s a lehetőségeke t biztosítani kell. Ezt azért hangsúlyozom, hogy nekünk nem védekező állásponton kell lenni, hanem a meggyőző állásponton, igazolandó, hogy ezek azok a kormányok, amelyek nem gyakorolják, illetve nem segítik elő ezeknek az alapvető jogoknak a gyakorlását. Itt szeretném Bársony András, igen tisztelt képviselőtársam figyelmét fölhívni - mert ő a kisebbségi jogokat nem említi, csak az emberi jogok gyakorlását , hogy az emberi jogok nem foglalják magukba a kisebbségi jogokat. Éppen ezért az Egyesült Nemzetek e gyetemes emberi jogi kiáltványa '48. december 10én nem foglalkozott még ezzel, s ezért kellett 44 évvel később külön a kisebbségi jogokkal foglalkozni. Ezeken túl azonban van egy másik fontos része ennek a kérdésnek - amint a bevezetőmben is mondtam: a kü lbiztonság szerves része a belbiztonság. Tehát ezeknek az államoknak - jelen esetben Szlovákiának és Romániának - a belbiztonságát mi elősegítjük azzal, ha igényeljük, hogy az ott lévő kisebbségek gyakorolják a jogokat. Nem lehet belbiztonsága egy országna k, ha az alapvető jogok gyakorlását meggátolja. Mi nem akarunk kormányt változtatni, azok a kisebbségek nem akarnak hatalmat gyakorolni - csupán egyet akarnak: hogy alapvető jogaikat, a nemzeti kisebbségi jogokat gyakorolják. Ez egyben az alapszerződés pro blémája is. Legyen szabad a külügyminiszter úr figyelmét felhívni arra, hogy bár beszámolója színes és érdekes volt, úgy éreztem, valami hiány volt - mégpedig az eredményekben. Inkább mindig védekező állásponton van, mint meggyőzőn. Nem szeretném, ha öndic séretnek tűnne, de legyen szabad azzal befejezni: Koppenhágában szeptember 18án kétnapos vita volt arról, hogy belevegyüke vagy belevegyéke az emberi jogok mellé a nemzeti kisebbségi jogokat. Tizenegyen voltunk a határozattervező bizottságban: India, Kí na, Németország, Norvégia, Libanon, Kenya, Camerun, Kanada és a többiek. A végső szavazásnál, amikor a kanadai elnök föltette a kérdést - mert India nagyon ellenezte azt a javaslatomat, hogy az emberi jogok mellé vegyük be a nemzeti kisebbségi jogokat - öt en tették fel a kezüket. Akkor úgy éreztem, elvesztettem a csatát, amikor azonban ránéztem a kínai delegátusra, ő föltette a kezét. Én sem tudtam tíz évvel ezelőtt, hogy egy kínai delegáció segítségével fogjuk a nemzeti kisebbségi jogainkat megerősíteni. A zt remélem, hogy a külügyminiszter úr vitái, beszélgetései, tárgyalásai során könnyebben kapja meg az európai tagok segítségét, mint én a kínai delegátusét. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszonválaszra lehetőséget adok B ársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS ( MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ismét nem fogom kimeríteni a két percet, csak szeretném megjegyezni, hogy az Európai Emberi Jogi Charta, mely az Európa Tanács egyik alapvető dokumentuma, amely az emberi jog okról szól, több helyen, paragrafusról paragrafusra, a kisebbségi jogokat is e jogrendszer lényeges elemének tekinti, különös tekintettel a 14. §ra, ahol e jogokkal szembeni sértést külön is említi. Kiegészítő protokollok egész sora került aláírásra ugyan ebben a tekintetben. Az emberi jogok tehát tartalmazzák ezeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
