Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
600 Egyfajta európai érettségi vizsgaként jelenik me g, amely bizonyíthatja alkalmasságunkat az integrációra. Itt azonban véleményem szerint ki kell mondani azt is, hogy NyugatEurópa is adós egy érettségi vizsgával, nevezetesen egy hatékony és stabil kisebbségvédelmi rendszer kialakításával és működtetéséve l. Továbbá meg kell fogalmaznunk azt a reményünket, hogyha megteszünk minden tőlünk telhetőt a szomszédsági viszonyaink rendezésére, de szomszédaink ebben nem bizonyulnak teljesen partnernek, akkor ez nem foszthat meg minket az európai integrálódás lehetős égétől. (13.30) Hiszen csak azt kérjük szomszédainktól, hogy adják meg a magyar kisebbségeknek azokat a jogokat, amelyek abban az Európában általánosan elfogadottak, ahová együtt törekszünk. Természetesen azt is látni kell, hogy másmás az a távolság, az a z út, amit a csatlakozásig meg kell tennünk. Úgy látom, kérhetünk Európától több türelmet és megértést. Ha ugyanis nem a problémák gyors szőnyeg alá söprését, ha nem üres deklarációkat akar, hanem valóságos és tartós stabilitást és minél teljesebb integrác iót, akkor ne várja tőlünk, hogy minden áron és néhány hónap alatt rendezzünk olyan mély történelmi problémákat, amelyek megoldására - jobb feltételek között - évtizedek kellettek tőlünk nyugatabbra is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapszerződések ügye az onban súlyos belpolitikai kérdés is lehet - duplán is: egyrészt a hazai politikai erők között, másrészt a határon túli magyarság szervezetei és a hazai politikai élet között. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy e lényeges kérdésben minden lehetőt megteg yünk annak érdekében, hogy nemzeti érdekeink érvényesítésében a maximális teljesítménnyel tudjunk együttműködni: kormánykoalíció és ellenzék, valamint a határon túli magyarságot képviselő szervezetek. Ehhez, úgy látom, az első lépés az lehetne, ha megkísér elnénk megegyezni a kisebbségi jogoknak abban a minimumában, amelynek garantált érvényesülése elfogadhatóvá, vállalhatóvá, megköthetővé tenné az alapszerződéseket - határon belül és határokon kívül. Úgy látom azonban, hogy e pillanatban azt is ki kell mond ani: az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményében foglaltak kevesebbet jelentenek ennél a minimumnál. Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye - bármilyen fontos, jogi erejű dokumentum , nem kérdőjelezi meg a korábbi kisebbségvédelmi doku mentumokat. Ha a nemrég aláírt keretegyezmény mellett a készülő alapszerződések jogi érvényűnek ismerik el egyrészt az EBEÉ koppenhágai dokumentumát - hasonlóan a németromán alapszerződéshez , másrészt az Európa Tanács 1201. számú ajánlását, amely tovább ra is a parlamenti közgyűlés ellenőrző rendszerének hivatkozási alapja, akkor jogi szempontból elegendő garancia lehet a határon túli magyarok számára, és egyidejűleg a nyugateurópai politikai erők előtt is képviselhető reálpolitikai álláspont. E minimum meghatározásában, a politikai egyeztetésben a szocialista frakció nyitott partner kíván lenni. Ennek jegyében kezdeményeztük a határon túli hatpárti konzultációs bizottság létrehozását, és engedtük át az alapszerződésekkel foglalkozó albizottság elnöki sze repét az ellenzéknek - megegyezési kísérleteink sikerében és sorsában azonban közös a felelősségünk. Mindezeken túl, ha valamennyiünknek fontos az ügy, akkor tegyünk meg minden tőlünk telhetőt Európában, mindenki a maga pártcsaládjában - a konzervatív, ker esztény, a liberális és a szociáldemokrata körökben - és a nemzetközi fórumokon, szervezetekben, hogy világossá, érthetővé és elfogadhatóvá váljék álláspontunk, tárgyalási, megegyezési szándékunk, kisebbségvédelmi törekvéseink jogossága; hogy számukra is n yilvánvalóvá váljék, ami nekünk nyilvánvaló, hogy mi megtettük az út felét: kiegyezünk - akivel lehet. Ehhez kívánok valamennyiünknek türelmet, bölcsességet és - ha nem túl merész - némi higgadtságot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária ) :
